Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - 1930: V. t.-c. a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról

42 a csendes társaság {Stille Gesellschuft) látszanék jelentkezni. A valóságban azonban a törvény a csendes társaságot nem minősíti túíafdónképeni kereskedelmi társaságnak, hiszen a vállalát tulajdonosa, cégébe, olyan toldatot, amely társas viszonyra utal, tel sem vehet. A korlátolt felelősségű társaság (GeseUschafí mit beschránkter Huftung) előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakult olyan kereskedelmi társaság, amelynek minden egyes tagja a társasággal és harmadik személyekkel (a társaság hitelezőivel) szemben csupán törzsbetétének és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásoknak a szolgáltatása erejéig felelős. Lényegesen különbözik tehát az összes többi kereskedelmi társaságoktól, így jelesül a közkereseti társaságtól és a betéti társaságtól abban, hogy míg a közkereseti társaság csak az összes tagok korlátlan és egyetemleges kötelezettsége mellett alakulhat meg, továbbá, míg a betéti társaságnál, amint azt már a neve is olyan jellemzően kifejezésre juttatja, a korlátlan és egyetemleges felelőssége, addig a korlátolt felelősségű társaságnál amint azt már a neve is olyan jellemzően kifejezésre juttatja, a társaság minden egyes tagja kivétel nélkül kizárólag csupán a szerződésben kötelezett törzsbetét és esetleges egyéb vagyoni hozzájárulás erejéig tartozik felelősséggel; őket tehát korlátlan és egyetemleges felelősség sem a társasággal, sem harmadik személyekkel szemben nem terheli. Különbség van .a társasági cél minémüségében is, mert amíg közkereseti társaság épenúgy, mint betéti társaság bármely kereskedelmi üzlet folytatására létesülhet, addig korlátolt felelősségű társaság biztosítások elvállalásának, iparszerű bank- és pénzváltóügyleteknek, takarékbetéteknek és záloglevél-, valamint értékpapirjellegü kötvények kibocsátásának céljából nem alakulhat és ilyen üzletekkel mellékesen sem foglalkozhatok. A részvénytársaságtól egyebek között abban különbözik, hogy míg a részvénytársaság előre meghatározott számú és egyenértékű részvényekből álló alaptőkével, addig a korlátolt felelősségű társaság tetszés szerinti számú és nem szükségképen egyenlő nagyságú törzsbetétekből álló u. n. törzstőkével alakul, amelyekről — ellentétben a részvénytársasággal — értékpapírt kiállítani vagy azokat részvényekre felaprózni tilos. Szövetkezet — a Kt. 225. §-ának 14. pontjából kitetszően — szintén alakulhat ugyan korlátolt felelősséggel^ de csak az önsegély és a kölcsönösség alapján, amely altruisztikus elemek a korlátolt felelősségű társaságnak egyáltalán nem kellékei, — előre meg nem határozott alaptőkével és meg nem határozott számú tagokból, holott a korlátolt felelősségű társaság csak szigorúan meghatározott tőkével és előre meghatározott számú tagból állhat, akiknek nevei a társaság cégébe is felvehetők. A korlátolt felelősségű társaság létesítésére irányuló szerződés érvényéhez közokirat vagy ügyvédi ellenjegyzéssel és valamennyi tag aláírásával ellátott magánokirat szükséges. A törvény meghatározza a szerződés lényeges tartalmi kellékeit és azt is előírja, hogy a társaságnak ügyvezetőt kell tartania, aki azonban lehet társasági tag is és akit nem kell feltétlenül már a szer-