Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - Dr. Szöllősy Oszkár: Magyar Börtönügy

40 annak, hogy pontos halári alig iehet vonni a két határos terület joggyakor­lata között, de ez semmit sem von le e kötet önálló jellegéből. Az ismertetés rendszere e joganyag körébe tartozó törvényes jogszabá­lyokhoz idomul. A Kereskedelmi Törvény, Váltó, Kényszeregyezség, Csőd, Tisztességtelen verseny a fö fejezetek címe. A feldolgozott anyag kisebb terjedelme a magánjogi kötéllel szemben lehetőséget adott a szerkesztők­nek arra, hogy a Jogi Hírlápban közöil ítéleteknek a gyakorlat számára fontosnak itélt részeit bővebb tartalmuk szerint is közölhessék és ez min­deneseire emeli e kötet használhatóságát és értékét. Méltánylandó előnye a döntvénytárnak, hogy a Jogi Hírlap bő anyagát kiegészítették más dönt­vénytárak oly eseteivel ÍS, melyek az egyes ítéleteket más oldalról, más dön­tés kiemelésével, illetve megvilágításával dolgozták fel. Végig haladva az egyes fejezeteken, a közölt határozatok szinte mo­zaikszerűen tárják elénk az egyes jogkérdésekel és e kötet két szerkesztője dr. Huppert Leó es dr. Nagy Dezső Bálint a csoportosításnak e kiváló átte­kintő módjával ujabb tanújelét adták, hogy mint a hiteljog régi kipróbált munkásai, tökéletes ismerői a vonatkozó joganyag legkisebb részének is. örömmel állapíthatjuk meg, hogy bizonyára részben az előző kötet ismertetése során kiemelt óhajra tekintettel, e kötet már Számmutatót is tartalmaz, amelyben az egyes határozatok bírósági számai is fel vannak tüntetve. Bizonyára az idő rövidsége és a nagy anyag lehet csak oka annak, hogy e számmutató még nem terjedt ki az összes közölt határozatokra, de feltétlenül előnye a kötélnek, hogy a határozatok nagyobb részénél, főleg a köt cl második részében a bírósági szám is megállapítható. Részletkér­dés s csak a számmutató gyakorlati használhatóságára vonatkozik, az a megjegyzésünk, hogy a jövőben nem kellene a Curia és az egyes táblák határozatait külön választani, mert a szöveg számjelzése alapján így kissé nehézkes a számmutató használata. Végezetül meg kellene ismételnünk mindazt, amil a magánjogi kötet kritikai ismertetése során a Jogi Hirlap egész vállalkozása és különösen a döntvénytár közrebocsátása alkalmából dicséret és elismerésképen kiemel­hettünk. E bírálatunk helyességét legjobban igazolja, hogy a magánjogi kölet első kiadása már megjelenése után alig pár hét alatt teljesen elfogyott és kétségtelen, hogy a hiteljogi kötet tökéletesbített formájával csak osz­tozni fog az előző kötet sorsában. • Dr. Kéler Tibor, kir. Ítélőtáblai biró. Hileljogi és kényszeregyezségi birói gyakorlat 1926. óta. írták: dr. Varannai István és dr. Nyulászi Alajos budapesti ügyvedek. Tébe. kiadóvál­lalat in. sz. kiadása. Ára 3 pengő. A részvény társaságok nyilvános számadása. Irta: dr'. CHiicksthal Andor ügyvéd. Grill Károly könyvkiadóvállalat kiadása. Mindkét munka ismertetésére legközelebb visszatérünk. A vállalati revíziók és jogi kihatásuk. Dr. Vajda Akos ügyvéd, a Pénz­intézeti Központ igazgatójának 1930. május 21-én a Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetében tartott előadása. Megjelent a Magyar Jogászegylet könyvtárában a Gazdaságjogi intézet kiadványaként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom