Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - Dr. Szöllősy Oszkár: Magyar Börtönügy

37 nünk. Valamint a büntetés fogalmának és tárgyának a megállapításánál, ahol azonban a célbüntetés erősen hangoztatott fogalmával ellentétben — szerintem azonban nagyon helyesen — emeli ki a büntetés tartalma gyanánt a joghátránnyal való sújtást. A szerző által használt ..nélkülözés és azzal járó szenvedés" kifejezések már túlzottak. A pénzbüntetés, a dorgálás, az erkölcsi jellegű mellékbüntetések nem jelentenek szenvedést s a büntetés tartalma a mai helyes büntetőjogi felfogás szerint nem is a szenvedés okozás, hanem az elitélt fenyítése (a joghátránnyal sújtás), aminek azonban lehetőségig egyúttal felemelő, megbánásra és helyesebb viselkedésre serkentő hatásúnak is kell lennie. A biztonsági intézkedéseket szerző nagyon helyesen különbözteti meg a büntetésektől, de éppen ezért ajánlatos lett volna azokat nem a büntetés címe alatt, hanem külön cím-fejezetben tárgyalni. Nagyon szépen sikerült a börtönügy történetének tömör és mégis minden fontosabb mozzanatot felölelő összeállítása. Különösen be cses a háború és az összeomlás utáni magyar börtönügyi intézmények gondos bemutatása, ami éppen a legautentikusabb forrástól jön szer zőtől, mint az igazságügyminisztérium börtönügyi osztályának egyik vezéregyéniségétől. A munkának a bevezetés utáni főrészében szerző, szintén mint legautentikusabb vezető kalauzol végig bennünket a börtönügy öszszes szakkérdéseiben. Az első rész a szabadságvesztésbiintetések végrehajtásának a részleteit adja elő a legaprólékosabb körültekintéssel. A szabadságvesztésbüntetés nemeire, a büntetésvégrehajtás feltételeire, a letartóztatottak kötelességeire és jogaira, börtönügyi feladatokra, a fokozatos börtönrendszerre, az egyénítésre és az osztályozásra vonatkozó általános tájékoztatások után különcímek alatt foglalkozik a büntetés kezdetével, a beutalással, a rabszállítással, a napi renddel, a letartóztatottak elhelyezésével, ruházatával, élelmezésével, az egészségügg3rel, az erkölcsi támogatással, a munkáltatással, jutalmazással, az elbocsátással, az -előzetes letartóztatással és vizsgálati fogsággal, a közvetítő intézetekkel, a dologházakkal, az államfogházzal, a felügyeleti és a fegyelmi jog kérdéseivel, a feltételes szabadon bocsátással, a nyilvántartással, a rabtámogatás és rabbiztosítás szabályaival. A második részben a börtönügyi igazgatás kérdéseit tárgyalja szerző, u. m. a tisztviselők, az őrszemélyzet, a felügyelet és a fegyelmi jog s a gazdasági ügyek* az építkezés, épületfenntartás, szükségletek beszerzése, pénz- és vagyonkezelés szabályait. Végül a börtönügyi jogszabályoknak, vagyis az életben levő miniszteri rendeleteknek 20 oldalra terjedő „tüzetes jegyzékét" állítja össze. Miként ebből a felsorolásból látható, Szőllősy müve a tételes magyar büntetésvégrehajtási jog minden részletét felöleli. Az első rendszeres, jogászi feldolgozása a magyar börtönügy összes nagyfontosságú szakkérdéseinek. Hozzátehetjük rögtön, hogy a legalaposabb és leglelkiismeretesebb feldolgozása, mert olyan férfiú kezéből származik, aki évek hosszú sora óta, mint a hazai börtönök feletti