Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 10. szám - A sajtójogi felelősség áthárítása a TE-ben
475 mely a nemzetközi kiadatási kötelezettség általános erősbbödésének folyamatával sem vág össze. Majd foglalkozott a menedékjog történeti formáival, a vallási és diplomáciai azylummal; vázolta a politikai menedékjog száz év előtti létrejöttének okait és históriai szerepét, továbbá mai terjedelmének határait és korlátait az érvényes kiadási szerződések és törvények alapján. Ezután sorravéve a politikai menedékjog fenntartásának indokolási kísérleteit, kimutatta, hogy azok nagyrészt téves általánosítások és a jelenlegi politikai és szociális körülmények közt túlhaladott anakronizmusokként hatnak. Ismertette az u. n. merényletzáradékot és az egyéb megszorító szabályokat, helyeselve a politikai menedékjog túlzó kiterjesztése és a vele űzött visszaélések élleni visszahatásaként keletkezett mozgalom irányát. Kritikai vizsgálatának eredményeit abban foglalta össze, hogy a politikai menedékjog egyelőre még abszolút politikai deliktumok közérdekű célú elkövetése esetére fenntartandó ugyan, de méltatlan élvezete elvonandó a, bárha politikai motivumú vagy célú közönséges kriminalitástól, valamint az univerzális veszélyt jelentő nemzetközi társadalomfelforgató mozgalmak részeseitől. A folytatólagosan november 14-én tartott ülésen az előadáshoz elsőnek Szászy István egyetemi magántanár szólt hozzá. Főleg a magyar tételes jogi rendelkezéseket ismertetve, helyeselte a politikai menedékjog korlátozásának szükségét, különösen az élet ellen elkövetett, valamint a közveszélyes bűncselekmények esetében, továbbá az anarchista és kommunista bűncselekményeknél is. Miskolczy Ágost kir. főügyészhelyetles szerint a politikai menedékjog a francia forradalom utáni romantikus szemlélet eredménye, mely ma már, a bolsevista bűncselekmények korában a morál és a jogeszme megcsúfolása. Szondy Viktor szólalt még fel, a múlt ülésen előadott fejtegetéseit kiegészítve, végül az előadó Eácz György reflektált az elhangzott felszólalásokra. A Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztályának november hó 16-i ülésén dr. Kozma Károly kamarai hites revizor, törvényszéki hites könyvszakértő „Könyvelési vonatkozások adójogi gyakorlatunkban" címen előadást tartott. Előadó a közigazgatási bíróság idevágó határozatainak bemutatása mellett szemléltette, hogy az adóalapok meghatározását tárgvazó joggyakorlat teljesen a könyvelési szabályok alapján fejlődött tovább. Az egyes adónemeknél az előadó különösen arra mutatott rá, hogy amíg az adóhatóságok a fiskus érdekét rendszerint túlságos mereven képviselték, addig a közig, bíróság az adózót szabályszerű könyvelés esetében megfelelő védelemben részesítette. Végeredményben a közigazgatási biróság határozataiból, amelyeket a mai életviszonyokkal lépést tartó, megértő és méltányos felfogás jellemez, előadó kimutatta annak megállapíthatásál, hogy a méltányos adózásnak a rendszeres könyvelés szükségszerű előfeltétele. Az érdekes előadást a nagy számban megjelent közönség élénk tetszésnyilvánítással kisérte. A „Büntetőjogi Szeminárium" előadássorozatának legújabb előadása Dr. Vogél József rendőrkapitányé volt ,,A nyomozás menete és technikája"
