Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 10. szám - A sajtójogi felelősség áthárítása a TE-ben

474 Előadó tehát ezen ügyekben az eskiidtbiráskodás visszaállítását, a többi — ma tanácsi elintézést igénylő — törvényszéki ügyben a szakbíró (vagy bírák) mellett ülnök alkalmazását tartja kívánatosnak. A fennmaradó többi bűnügyet a kir. járásbíróságok intéznék, de részben békebírák és szintén ülnökök bevonásával. ítéleteik ellen szintén csak egyfokú perorvoslatnak volna helye a kir. törvényszékhez. Az ily irányú átszervezéssel egyszerűsítés és gyorsítás azonnal, évek múlva pedig tetemes megtakarítás is volna elérhető. Az előadáshoz többen hozzászóltak; dr. Finkey Ferenc kuriai tanácselnök helyeselte az egyfokú perorvoslat rendszerét, ellene volt azonban az esküdtbíráskodás visszaállításának; dr. Nagy Emil volt igazságügyminiszter szerint az esküdtbiróságok visszaállítása ma nem időszerű; bár az esküdtbíráskodás gondolatát ő is helyesli; dr. Leápold Elemér ügyvéd a polgári peres eljárások egyszerűbbé és olcsóbbá tételének szükségét hangoztatta. Dr. Degré Miklós elnök szintén nem látta időszerűnek az esküdtbiróságok visszaállítását és aggodalmát fejezte ki az Ítélőtáblák megszüntetésének gondolata ellen, amely mellett az előadó is állást foglalt. Angyal Pál előadása. A Magyar Tudományos Akadémia második osztályának október 9-én tartóit délutáni ülésén Agyai Pál rendes tag Arany János bűntettesei címen olvasott fel. Az előadó szerint a tapasztalati kriminálpszihologiának a való életből merített anyaga mellett nagy értékű és tudományos következtetésekre alkalmas vizsgálati materiát nyújtanak a világirodalom lélekanalizáló klasszikusainak művei. Mikor egy Shakespeare, Ibsen stb. művészi rajzát adják egy-egy embertípus lelki alkatának, aberrációinak és katasztrófáinak: nem vérszegény abslractiot, hanem önmaguk lényében átélt részletekig kidolgozott művészi realitást alkotnak. Angyal Pál előadásában kimulatta, hogy irodalmunkban Arany Jáno* a ballada rövidre szabott kereteiben hasonló mesteri lélekelemző készségről tesz tanúságot; alakjait végzetszerűen eléri a büntetés, — ha nem is a földi igazságszolgáltatás alakjában — hanem mint lelki bűnhődés: gyötrő lelkiismeretfurdalás. Arany meglepő szakismerettel jellemző rajzát, kórképét adja a feltörő bűntudat nyomán keletkező gyötrelmeknek, a tébolyultságig fokozódó lelki katasztrófák különböző nemeinek (V. László, Edward király, Ágnes asszony, Bende lovag). Az előadás befejező részében Angyal közelebbi elemzés tárgyává teszi Arany egyéb költeményeit isr melyek gyakran egy-egy deliktum létrejövetelének, motívumának, szociális hátterének, véghezvitelének kriminológiai és kriminalisztikai szempontból egyaránt hibátlan leírásai (Bajusz, Első lopás stb.) nem egyszer értékes kriminálpolitikai tanulságokkal. Dr. Rácz György előadása a Magyar Jogászegyletben. A politikai bűntettesek menedékjogának kritikai vizsgálata címen tartott előadást Dr, Rácz György a Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályának október 24-én megtartott ülésén, amelyen Angyal Pál egyetemi tanár elnökölt. A nagy aktuális érdekességű probléma bevezetésekép előadó rámutatott korunk politikai kriminalitásának hatalmas megnövekedésére, mely immár a társadalom békéjére is komoly veszélyt jelent. Ezek kellő repressziójának egyik akadálya a politikai menedékjog túl tág értelmezése.