Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 10. szám - A sajtójogi felelősség áthárítása a TE-ben

473 fizetőkészségére következtetni lehet. Rámutat például arra, hogy Belgiumban már 1851. óta a kereskedelmi törvény módot ad arra, hogy a váltóóvásokról a belga bíróságoknál vezetett nyilvántartás alapján, a sajtó rendszeres közlésekkel szolgálhat. Hasonló közlések jelennek meg Olaszországban, Észtországban, Finnországban, Lettországban, Svédországban, Romániában, Egyiptomban. Rengeteg hasonló, eddig mástól fel nem dolgozott adatot közöl a könyv. A szerző a megelőző hitelvédelemnek a sajtó útján való kiépítését, a hitel alapjának a sajtó nyilvánossága útján való megerősítését sürgeti. A rendkívül érdekes és tanulságos, szemléltető ábrákkal kisért, könyv a Grill-féle Könyvkereskedés Rt. bizománya s ára 5 P. ELŐADÁSOK. Igazságügyi reformkérdések — a takarékosság jegyében A Magyar Jogászegylet november 7-én este Degré Miklósnak, a budapesti kir. Ítélőtábla elnökének elnöklése mellett teljes ülést tartott, melynek tárgya Dr. Mendelényi László kir. kúriai biró előadása volt „Igazságügyi reformkérdések — a takarékosság jegyében" címmel. Kiindulva abból, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállítása állami életünknek jóformán minden terén gyökeres szervezeti változtatásokat tesz szükségessé, — előadó az igazságszolgáltatás terén is lehetőnek, sőt szükségesnek talál oly reformokat, amelyek nézete szerint az igazságszolgáltatást egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá fogják tenni. Ezeknek a reformoknak azonban nem szabad kizárólag financiális szempontok szerint megtörténniük, hanem azoknál figyelemmel kell lenni azokra a jogi ideálokra és vezérlőeszmékre, amelyek nélkül egy modern jogállam igazságszolgáltatása meg nem lehet. A külföldi hasonló mozgalmak ismertetése után előadó a kétfokú perorvoslat megszüntetése, nevezetesen a fellebbezés eltörlése mellett foglalt állást. Elgondolása szerint a kir. törvényszékek ítéletei ellen csak egy fokú perorvoslatnak volna helye a kir. Kúriához. Az egyesbírói rendszernek különben sem híve, ha azonban a fellebbezés eltöröltetnék, ami kétségtelenül garanciafosztást jelent, ennek ellenében az elsőfokú bíráskodást feltétlenül meg kell erősíteni és garanciákkal kell kiépíteni. Ennek egyetlen módja van t. i. a laikus elemeknek az elsőfokú bíráskodásba bevonása. Tudja, hogy ez nálunk nem rokonszenves gondolat, de utal arra, hogy ezen megoldás elől a nyugati államok egyike sem tudott kitérni és vagy a Schöffebíráskodást, vagy az .esküdtbíráskodást kivétel nélkül alkalmazzák az elsőfokon. Különösen főbenjáró ügyekben, politikai és sajtóperekben az ítélkezéssel járó óriási felelősség ilymódon megoszlik a hivatásos és laikus biró között, ami nemcsak a szakbiróság pozíciója érdekében kívánatos, de egyúttal arra is alapul szolgálhat, hogy az ilyen elsőfokú ítélettel szemben még az egyfokú perorvoslat is tetemesen megszorítható.