Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 10. szám - A sajtójogi felelősség áthárítása a TE-ben

472 ahol a mi jogászi szellemünk az osztrák joggal szemben önálló utakat keresett, mert viszont a csehszlovák jogfejlődés az unifikációt épen az osztrák jog irányában igyekszik megvalósítani. Nem találtam ugyan a műben adatot arra, hogy mi történt a kétszeri eladás kérdésében kialakult magyar gyakorlattal, de a telekkönyvi bekebelezés alaki kellékei tekintetében az osztrák jog átvétele, valamint az ingatlant átruházó ügyletek írásbeliségének elejtése mellett feltehető, hogy az optk. 440. §-ával szemben a magyar gyakorlat sem részesül kíméletben. Az osztrák jogszabályok mintájára történt meg a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának rendezése is. A holtnaknyilvánított házastársa nevezetesen külön kérheti a háziasság megszűntnek nyilvánítását. Ez a rendelkezés tulajdonképen a H. T. 77. §-ának b) pontja mellett a mi jogunkban felesleges és még mindég nem oldaná meg a nálunk még mindég folyó vitát a holtnaknyilvánítás után született gyermek törvényessége tekintetében arra az esetre, ha a feleség a házasság megszűntnek nyilvánítását nem kérte. Nem akarok a kérdéssel ezúttal („más problémák árnyékában") foglalkozni és azt csupán azért érintettem, mert a szerzőnek a magyar jog álláspontját ismertető fejtegetésében — mesterének ujabban kifejtett helyes álláspontjával ellentétben — becsúszott az a megállapítás, hogy ,,a magyar jog szerint a birói ítélettel holtnaknyilvánított házassága . . . nem szűnik meg." Ez az a megállapítás, amely ily általános fogalmazás mellett annyi félreértésnek a forrása. Az osztrák jog követése mellett a csehszlovák jogfejlődést jellemző másik főirányzat a materialisztikus világfelfogás erős térhódítása. Ennek egyik megnyilatkozása a halotthamvasztás túlságos favorizálása. A 16 évesnél fiatalabb, valamint az elmebaj miatt gondnokság alá helyezett személynek az elhamvasztást ellenző akaratnyilvánítása nem akadály, önjogú személy esetében is elég annak a kimutatása, hogy az elhunyt nem volt az intézmény ellenzője. Feltűnő viszont, hogy a szolgálati jogviszony magánjogi szabályai keretében a szociális szempontok mily kevéssé érvényesültek. A szerző szerényen általában csak az ismertetés feladatának megoldására vállalkozott s épen úgy, mint ismert jeles bibliográfiájával, elsősorban a mások további munkálkodását akarta megkönnyíteni. Bár nagy számmal előforduló részletesebb fejtegetéseivel a maga elé tűzött feladat kereteit bölcs mérséklettel és mindig álláspontjának okos és világos leszögezésével túllépi, bizonyos, hogy célját teljes mértékben elérte. A mű a gyakorlati élet szempontjából hézagot pótol, hiszen a trianoni határ megvonása nem szakította meg az azon innen és azon túl élő személyek közti jogi kapcsolatokat, aminek folytán sokszor nagy jelentősége van az ott hatályban álló jogszabályok pontos ismeretének. De a szerző a csehszlovák jogszabályok könnyen kezelhető összeállításával komoly szolgálatot tett a magánjog tudományos művelőinek is, amiért elismerés és köszönet illeti. l)r. Nizsalovszky Endre. Dr. Radványi László: A hitel alapja. A szerző tanulmánya évekig tartott, fáradságos adatgyűjtő munka eredményeként, ismerteti a világ azon számos sajtótermékeit, melyek jelenleg a hatóságok, bíróságok, közjegyzők stb. azon adatait közlik, amikből az egyesek fizetőképességére és