Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - Kováts Elemér dr. jogfogalmi jelrendszere. 2. [r.] Folytatás

13 vegyintézet igénybevételét rendelő (1892. május 14-iki 4967. sz. rendelet utolsó előtti bekezdését, az 1888. évi augusztus 23-iki 17.003. sz. rendelet utolsó bekezdését és az 1896. évi augusztus 17-iki 41.148. számú rendelet idevonatkozó részét) intézkedéseket, s módot ad a bíróságoknak arra, hogy úgy a vértől, mint ondótól vagy egyéb anyagoktól eredő gyanús nyomok vizsgálatát az egyetemek tőrvényszéki orvostani intézeteire, sürgős szükség esetén olyan törvényszéki orvosokra bízhassák, akik mint kórházi prospektorok a szükséges laboratóriumokkal, felszerelésekkel és gyakorlottsággal rendelkeznek. Annak a kérdésnek eldöntése, vájjon valamely vérnyom embernek, vagy emlős állatnak vérétől ered-e, ezentúl is megmaradna az egyetemi bakteriológiai intézet hatáskörében azzal a hozzátoldással, hogy a vérnyomok elsősorban az egyetemi törvényszéki orvostani intézetek, illetve prospecturákat vezető törvényszéki orvosokra bízassanak és ezek döntsenek afelett, hogy a bakteriológiai intézet megkeresése a szóban forgó esetben indokolt és eredményt igérő-e. KOVÁTS ELEMÉR DR. JOGFOGALMI JELRENDSZERE. 1 rta: .4jtaij Miklós dr. (Folytatás.) III. Nos míg Leibnitz a jog axiomatizálódásának kérdéséhen teljesen a priori álláspontra helyezkedett, az ész által megalapozott elvek szempontjára, s ekként a természetes egyetemes joghoz jutott el, amely magának az emberi társadalmi szervezetnek egyetlen elszintelenedeti és kötelező formája lett volna, dr. Kováts ellenkezőleg a posteriori tekinti a dolgokat egy adott jogi állapotnak, a jelenkori magyar jognak elmélyített megfigyeléséből indul ki. Ez a szempont még egyáltalában nem törénelmi, ez a technikus szempontja, csak a jelent tekinti, de azt a maga teljes speciális gazdagságában. Az igazán elméleti, megértető törénelmi munka csak akkor veheti majd kezdetét, ha ezt a redukciót, helyesebben ezeket a redukciókat valamennyi társadalomra nézve végrehajthatjuk. A jogtudomány csak ekkor szélesedhetik ki a jog igazi bölcseletévé, amely a történelmi élményen épül. Ez a jogtudomány a maga részéről egy szélesebb tudomány egy részét fogja alkotni, amely n normális tudományok valamennyi ágát fel fogja ölelni. Ez egy igazi történelmileg megalapozott