Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A vércsoportmeghatározások jelentősége és használhatósága és a vérnyomok vizsgálata. [Az Igazságügyi Orvosi Tanács véleménye.]

11 S ezért, ha megbízható módon meg is lenne határozható, hogy a kérdéses vér, pl. a helyszínén talált vérnyom vére a gyanúsított vérével egyező csoportba tartozik, ez csak azt jelentené, hogy a gyanúsított is vérezhetett azon a helyen, de okozhatta a vérnyomot sok más ember is. Nagyobb értéke volna persze itt is annak a nemleges megállapításnak, hogy a bűnjelen lévő vérnyom, pl. a gyanúsított fejszéjén lévő vérnyom nem lehet a sértett vére. Ez természetesen rendszerint mentesítené gyanúsítottat a gyanú alól, de hogy ez az igazságnak megfelelne, tekintettel azokra a körülményekre, amelyekkel az ilyen vizsgálatok együtt járnak, nagyon is kétséges. A vizsgálat anyagát ugyanis ilyen esetekben egyrészt a halott oszlásnak induló vére, másrészt a bűnjelen beszáradás folytán rögzült vér szolgáltatja. Mindkettőn pedig kiszámíthatatlan, ma még egyáltalában nem tanulmányozott változások következhetnek be. A halott vérét a halai bekövetkezése pillanatában, esetleg még az előtt is apró szervezeteknek, baktériumoknak tömege lepi el, s hogy ezek miképen változtatják meg a vércsoportokat megszabó fehérjék tulajdonságait, senki sem tudja. Külön tanulmányozással, tömegészleléssel kellene megállapítani és pedig ugyanazoknak az egyéneknek életükben és haláluk után végzett vére vizsgálatával, hogy az élő vérnek tulajdonságai a halál után miképen változnak és mennyiben módosulhatnak a vércsoport tulajdonságok. Tanulmányozni kellene, hogy a halál bekövetkezésétől számítva a feloszlás ideje alatt fokozatosan milyen változások állanak be a vér tulajdonságaiban, valamint azt is, hogy ezeket a változásokat mennyiben befolyásolja az az ok, pl. az a betegség, amely a halált előidézte. Ugyancsak tanulmányozásra szorul még az a kérdés is, hogy a különböző tárgyakra jutott vér a reáható külső befolyások alatt, a száradás, rothadás, penészképződés vegyi anyagokkal való érintkezés következtében, milyen módon változik. Mindezek pedig olyan jelentős kérdések, amelyek ma megtiltják még a valószínűség határát érintő véleményadást is. Vonatkoznak az elmondottak a gyermekülésnek, tehát annak a különleges ölési cselekménynek esetére is, amelyre különös hangsúllyal akarták egyesek a vércsoport vizsgálatokat alkalmaztatni, azért, hogy azzal meghatároztassék, hogy egy halva talált újszülöttnek ki az anyja. Az alkalmazhatást, eltekintve kétségek indokoltságától, ezekben az esetekben kizárja az a körülmény is, hogy meglehetősen elfogadott az az álláspont a vérvizsgálatokkal foglalkozók körében is, hogy a vértulajdonságok csak az első életév folyamán alakulnak ki s így annak a gyermeknek vérében, amelyik szülés közben vagy közvetlenül a szülés után pusztult el, még nincsenek jelen. Szóbakerülhet még a vércsoportok vizsgálata akkor, amikor sértettek, betegek vérmedrébe az életmegmentése érdekében vérátömlesztéssel idegen vért juttatnak s az illetőnek halála következik be. Ilyenkor előállhat a hivatásbeli gondatlanság gyanúja azon az alapon, hogy a vér átömlesztéshez — annak a szabálynak ellenére, amely csak rokon vér átömlesztését engedi meg s ezért az előzetes