Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - Megjegyzések a jelzálogjogi törvényhez. Nizsalovszky Endre kommentárja kapcsán

423 átdolgozása végett jelentkezik, és ha átdolgozott munkáját a bírálóbizottság megfelelőnek fogja találni, a díjat neki ki fogja adni. Végül dr. Mendelényi László kir. kúriai biró tartolta meg elö• adását Az angol büntető igazságszolgáltatás és a mi egyszerűsítési törekvéseink címmel, amelynek befejeztével a közgyűlés tagjai percekig tartó élénk tapssal adtak tetszésüknek kifejezést. l)r. Szászy Béla elnök meleg szavakkal mond köszönetet a kiváló és rendkívül értékes előadásért, kiemelve azt, hogy rendkívül tanulságosnak és értékesnek tartja, ha a gyakorlatnak az embere tesz összehasonlításokai és lesz javaslatokat a jogfejlesztés tekintetében. Csak azt sajnálja, hogy az előadó nem tért ki annak a kérdésnek taglalására, mi az oka annak, hogy az angol „jury" kifogástalanul és pompásan működik, amivel szemben ez az intézmény nálunk oly kevéssé vált be. Reméli, hogy az illusztris előadónak még módja és alkalma lesz ezzel a kérdéssel az egyesületben foglalkozni. A közgyűlés ezzel véget ért. A Jogászegylet vezetőségétől vett értesülésünk szerint úgy dr. Szászy Béla elnök megnyitó beszéde, mint dr. Mendelényi László előadása a Magyar Jogászegylet kiadványaiban egész terjedelmükben meg fognak jelenni. Jogegységi tanácsi ülés. Legutóbbi lapszámunkban hírt adtunk arról, hogy a kir. Kúriának a kereskedelmi-, váltó- és csődügyekben alakított jogegységi tanácsa f. évi november 22. napjára kitűzött ülésen fog elvi döntést hozni az 1900:XXV. t.-c-ben foglalt tilalom ellenére létrejött ügyletek vitás kérdéseiben. Közbejött körülmények miatt a jogegységi tanács a fenti napon az ülést nem tarthatta meg, hanem annak újabb határnapjául /. évi december 13. napja tűzetett ki. IRODALOM. MEGJEGYZÉSEK A JELZÁLOGJOGI TÖRVÉNYHEZ. Nizsalovszky Endre kommentárja kapcsán. Irta: dr. Sáffy Andor, az igazságügyminisztériumbah alkalmazott kir. ítélőtáblai biró. Hogy a jelzálogjog szabályainak tudományos feldolgozására jogi irodalmunkban nagy szükség volt, az, úgy gondoljuk, nem szorul fejtegetésre. Egyrészt az intézmény gyakorlati fontossága, másrészt elméleti nehézségei teszik szükségessé, hogy a jogi irodalom behatóan foglalkozzék vele. Szükségessé tennék még akkor is, ha az új jelzálogjogi törvény nem állítaná a gyakorlati jogászokat sok új feladat, sok új nehézség elé. Nizsalovszky, aki „Értékjog és zálogjog" című dolgozatában foglalkozott a zálogjog alapkérdéseivel, és akinek az új jelzálogjogi törvény és az azt kiegészítő rendeletek előkészítésében nagy része volt, ezúttal az új törvény részletes magyarázatát adja. Könyve, (Az új jelzálogjog jogszabályainak magyarázata), amelyhez Szászy Béla írt előszót, XII. 4~ 438 oldalra ter jed.