Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - A kisebbségek jogi helyzete a békeszerződések és más nemzetközi egyezmények értelmében

435 A tételes nemzetközi kisebbségi jog forrásai című fejezetben ismerteti a szerző a szövetséges és társult főhatalmak és az új államok között létrejött önálló szerződéseknek, továbbá a volt központi hatalmakkal kötött békeszerződéseknek, végül az egyes keleteurópai államok részéről a Nemzetek Szövetségének Tanácsa előtt tett deklarációknak a kisebbségi jog körébe vágó rendelkezéseit. Ezzel kapcsolatban rámutat arra. hogy a kisebbségi jog forrásául tekintendő kisebbségi szerződések jogalkotó szerződések. A szerző ezután a kisebbségi jogot tárgya és jogi természete szerint kel részre osztva tárgyalja; előbb az anyagi jogról, majd a nemzetközi védelmet szabályozó alaki jogról szól. Az anyagi jog keretében szemügyre veszi a kisebbségeknek az állammal szemben elfoglalt jogi helyzetét és mindenekelőtt az állampolgárságra vonatkozó rendelkezéseket ismerteti. A kisebbségi jog állandó szabályaként hangsúlyozza, hogy az államterületen született és a faji, illetőleg a nemzeti kisebbséghez tartozó egyéntől — amennyiben születésével más állampolgárságot nem szerez — az állampolgárságot megtagadni nem lehet. Az egyes kisebbségi szerződések taglalásával vizsgálja és részletesen fejtegeti az állampolgárság megszerzésénél érvényesülő különböző elveket és rámutat arra, hogy gyakran ugyanannak az államnak a területén — a megelőző állampolgárságra való tekintettel — két, egymástól eltérő elv érvényesül. Szól az állampolgárságnak opció útján való megszerzéséről is. ismerteti a különböző békeszerződéseknek ide vonatkozó rendelkezéseit és megemlékezik a kisebbségi szerződésekben megállapított arról a kötelezettségről, hogy az illető állam nem gördíthet akadályt annak az opciójognak gyakorlása elé, amely a javára megcsonkított állammal kötött békeszerződés értelmében az ő állampolgárságának megszerzését lehetővé leszi. Egyébként a szerző is hangot ad annak a gyakran hallható panasznak, hogy a háború után kötött szerződéseknek az állampolgárságra •vonatkozó, egymásnak gyakran ellentmondó rendelkezései nagy bizonytalanságot teremtettek és könnyen előidézhetik úgy a kettős állampolgárság, mint a hontalanság állapotát. A kisebbséghez tartozók államjogi helyzetének tárgyalása körében a szerző a kisebbségeknek az állam előtt való egyenlősége követelményeit azoknak az elveknek alapján fejtegeti, amelyek mindegyik kisebbségi szerződésben és mindegyik deklarációban előfordulnak. Különös hangsúlyt vet a kisebbségi nyelvű iskolák ügyére és a kisebbségi nyelvnek a hatóságok előtt való használatára. Megállapíthatjuk, hogy ezek az elvek nem újak, azokat például a mi nemzetiségi közjogunk már évtizedekkel ezelőtt vallotta. Részletesen tárgyalja ezután az egyes szerződéseknek és deklarációknak a különböző kisebbségek államjogi helyzetére vonatkozó speciális rendelkezéseit is. Ezzel végez az anyagi kisebbségi joggal és áttér a kisebbségi jogok védelmének a tárgyalására. Az anyagi kisebbségi jog a Nemzetek Szövetségének védelme alatt áll; az ennek a védelemnek módját megállapító nemzetközi jogszabályok alkotják az alaki kisebbségi jogot.