Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - A kisebbségek jogi helyzete a békeszerződések és más nemzetközi egyezmények értelmében

434 tanárnak a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában a folyó év tavaszán megjeleni műve, amelyben a szerző a kisebbségek jogi helyzetét a békeszerződések és más nemzetközi egyezmények alapján tárgyalja. Buza László könyve nem a löbbé-kevésbbé jól ismert kisebbségi sérelmeknek fájdalmas visszhangja, hanem annak a kérdésnek kimerítő, pragmatikus tárgyalása, hogy a nemzeti kisebbségeket milyen helyzet illeti meg annak a jogrendnek az alapján, amelyet a kisebbségekre nézve a békeszerződések és egyes nemzetközi szerződések statuáltak. Ez a könyv tehát a kisebbségek jogáról szól. De a szerző nem elégszik meg ennek a hatályos jognak kifejtésével, hanem vizsgálja azt a kérdést is, hogy az a jogállapot, amelyet az említett szerződések a kisebbségek részére jelen leg biztosítanak, kielégítő-e és e vizsgálódások körében foglalkozik u kisebbségi jog, közelebbről a kisebbségek védelme reformjának fontos kérdésével is. Magáról a kisebbségi jogról rendkívül találóan, egészen reálisan mondja, hogy ez a jog annak a küzdelemnek az eredménye, amelyei az állami életen belül az egyes kisebbségi csoportok folytatnak a maguk külön érdekeinek érvényesítéséért és amellyel szemben a többséghez tartozók az államhatalom felhasználásával saját érdekeikel igyekeznek biztosítani. A tételes kisebbségi jog ezért különböző aszerint, hogy milyenek a kisebbségeknek és a többségnek az erőviszonyai. Ezen az alapon vizsgálja a kisebbségi jognak különböző típusait, ezek közi különösen a kisebbségi autonómia rendszerét és ebben a keretben foglalkozik azzal a sokat vitatott kérdéssel, hogy mi a kritériuma az egyes nemzetiségekhez való tartozásnak? Azzal az érdekes válasszal felel, hogy egyáltalában nines olyan objektív ismertető jel, amelynek alapján azt, hogy valaki nemzetisége szerint hová tartozik, mindig feltétlen bizonyossággal meg lehetne állapítani. A nemzetiség fogalma szubjektív fogalom. A kisebbségek jogi helyzetének helyes megítélése szempontjából lényeges a szerzőnek az a tanítása, hogy a kisebbségi jogi szabályok, amelyek természetüknél fogva államjogi szabályok, nemzetközi jogi szabályokká válnak akkor, ha az illető állam a saját kisebbségeivel szemben követendő magatartásra idegen államok irányában nemzetközi kötelezettséget vállal. Ennek a kötelezettségnek teljesítését pedig épen olyan szempontok szerint kell elbírálni, mint a nemzetközi szerződések megtartását. t A szerző részletesen ismerteti a kisebbségi jog nemzetközi jogi szabályozásának történelét és megemlékezik az u. n. önrendelkezési jogról is, amelynek biztosítását a világháborúban politikai jelszó, vagy a háború célja gyanánt olyannyira hangoztatták. Bár voltak, akik arra törekedlek hogy az önrendelkezési jog tartalmának megfelelő elvek érvényesülését .t Nemzetek Szövetsége a kebelébe tartozó államokra nézve biztosítsa, ,t Nemzetek Szövetségéről szóló Egyezségokmányba a kisebbségi jogokra vonatkozólag még sem vettek fel semmiféle rendelkezést. A kisebbségi szerződések az u. n. ,,uj államok bizottsága" munkájának az eredménye; ezt a bizottságot azzal a megbízással küldték ki, hogy dolgozzon ki tervezetet a kisebbségeknek Keleteurópában való védelmére vonatkozóan.