Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - Házassági perekben való ügyvédi képviselet

29 zat kell adnunk a szerzőnek, amikor ezt még csirának is kevesli. A judikatura aligha tud ehhez még valamit hozzáadni, bár e részben némi részletesebb kutatás szükséges lenne. Minthogy a kartelek tagjaik szerződési kötöttségének palládiumaként szívesen használják fel a választott biróságí clausulát, szerző részletesen ismerteti az 1928. évi országos jogászgyűlés polgári perjogi kérdésére adott véleményekel és Kovács Marcel előadói referátumát, főleg abban a két vonatkozásban, mily mértékben legyen a választott bíróság de lege ferenda kötve az anyagi joghoz és milyen lehetőségek vannak de lege lata a választott birói Ítélet rendes bírói megsemmisítésére, amely kérdéseknek irodalmunkban első és legrészletesebb elemzése egyébként dr. Fabinyi Tihamér munkájában (A választott bíráskodás II. kiad.) található. Az 1928. évi salzburgi német jogászgyűlés karteljogi tárgyalásainak ismertetése alkalmat nyújt a szerzőnek arra, hogy vázolja a német birodalmi „Kartellverordnung" alapelveit és legfontosabb rendelkezéseit, főleg a karteltag azonnali felmondási jogának és a kartel részéről renitens tagjaival szemben alkalmazni szokott kényszereszközök úgynevezett preventív cenzúrájára vonatkozó szabályokat, valamint a német kartelbiróság szervezetének alapelveit. Elvi álláspontjának megfelelően védelmébe veszi a német kartelrendeletet és kartelbiróságot a salzburgi referensek, Isaij és Nipperday támadásai ellen. Végül Norvégia radikális karteltörvényének futólagos ismertetését nyújtja vázlatos tömörséggel, de három érdekes konkrét példán mutatva be annak gyakorlati hatását. A német és norvég kísérletek elemzése képezi az értekezés legértékesebb részét, kár, hogy a csehszlovák törvénytervezet ismertetése hiányzik. A nagy gonddal megírt, ambiciózus szorgalomra valló lelkes kis munka tájékozódásul és főleg mint a két említett kongresszus anyagáról szóló referátum is hasznos szolgálatot tehet. Dr. Raj Ferenc. Dr. Dános Árpád egyetemi magántanár: Iparos káté. A magyar ipar története és legújabb szabályozása. (Az ipar könyvei 11. sz. Budapest, Atheneum. Évszám nélkül.) Dános a közigazgatási jogi értelemben vett iparjognak régi érdemes munkása. Mintegy tíz éve megjelent „Magyar Ipari Közigazgatási Jog"-a alapvető munka és egyben terjedelmes standardkézikönyv volt, amely általánosan elterjedt, a könyvárusi forgalomban elfogyott, de a dolog természete szerint jórészt el is avult. A jelen munka előszavából megtudjuk, hogy a nagyterjedelmű kézikönyv átdolgozása helyett gyakorlati célú összefoglalást akart nyújtani a szerző nem a jogász, hanem a gyakorlati gazdasági élet emberei számára, amelyből minden kereskedő és iparos tájékozódást meríthessen a maga mindennapi jogviszonyai felől. Ezenfelül az ipari életben működők színvonalának emelését is céljául tűzte ki, amit főleg az I.rész szolgál: valóságos kis magyar ipartörténetet az ősmagyarok iparűzésétől kezdve az 1884. és 1922. évi ipartörvényekig. Ezzel a tömör, de mégis élvezetesen olvasható történeti résszel, amelyhez még rövid nemzetgazdasági tájékoztatás is járul, Dános nemcsak az iparosságnak, de minden művelt embernek, nem utolsó sorban a jogásznak ís szolgálatot tett: hiszen valljuk csak meg, hogy gazdaságtörténeti