Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A védjegyes áruk és a márkacikkek hatályosabb oltalmáról

30 ismerelkészletünkre ráfér egy kis gyarapodás. A jól és közérthetően, de mégis eléggé részletesen tárgyalt iparjogi ismertetést gyakorlati útmutató egészíti ki, amely a gyakorlati iparűzők igényeinek megfelelő csoportosítás­ban ad választ a mindennapi iparjogi kérdésekre. Az ügyesen írt kis munka mind művelődési, mind pedig gyakorlati tanácsadói céljának megfelel és valóban alkalmas arra. hogy az iparosok kátéjává válhasson. ELŐADÁSOK. A VÉDJEGYES ÁRUK ÉS A MÁRKACIKKEK HATÁLYOSABB OLTALMÁRÓL. A budapesti Kereskedelmi Kamara mellett működő válasz­tott bíróság az elmúlt hetekben a márkacikkek előírt árának be nem tartását tisztességtelen versenynek minősítette. — Ez az ítélet* (39820/1929.) nagy gazdasági horderejénél fogva élénken foglalkoztatta a szakköröket és bár épp az érdekelt szakkörök­ben az Ítélet egyhangú helyesléssel találkozott, minthogy a hazai bíróságnak első ízben volt alkalma e kérdéssel foglalkozni és a kérdés a versenyjog egyik legnehezebb kérdéseihez tartozik, az Iparjogvédelmi Egyesület szükségesnek tartotta az ítéletet jogá­szi és gazdasági szakkörök előtt bővebben ismertetni. -— Az Iparjogvédelmi Egyesület tehát felkérte dr. Szenté Lajos ügyvé­det, hogy fenti címen tartson előadást. A Kereskedelmi Kamara díszterme ez alkalomból egészen megtelt előkelő hallgatósággal. Dr. Baumgarten Nándor elnök röviden exponálván a kérdés fon­tosságát, dr. Szenté Lajos előadó rámutatott arra, hogy a nagy gazdasági átalakulás folytán, amely a mult évszázad utolsó évti­zede óta végbement, a védjegytörvény és novellái nem bizonyul­tak eléggé hatályosaknak a védjegyes árukkal szemben űzött különféle visszaélésekkel szemben; amennyiben a védjegytör­vények egyáltalában nem nyújtottak oltalmat oly esetekre, amidőn az utánzás nem magán az árun követtetik el, vagy midőn az áru állagának megváltoztatásával különféle formákban tör­ténnek visszaélések. — Ezzel szemben előadó kimutatta, hogy a versenytörvény (1923. V. t.-c.) rugalmas Generálklauzulájával (1. §.) és egyéb speciális rendelkezéseivel az előadó által felso­rolt számos gyakorlati esetben teljesen hatályosnak bizonyult. — Előadó azután áttért a márkacikkek hatályosabb oltalmára, márkacikkek alatt értvén oly védjegyes vagy nem védjegyes * L. az ítéletet lapunk jelen száma melletti Hiteljog Tárában és továbbá dr. Szobonya Béla tollából a jelen számban megjelent cikket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom