Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - Házassági perekben való ügyvédi képviselet

27 IRODALOM. Dr. S. Kelemen: Kartellrcchtliche Probleme im Ltehte des interaationalen Reehtes. (Abhandlungen des Institutes für internationales Recht an der Elisabeth-Universitát 4n Pécs [Ungarn] 1929.) „A világ gazdaságilag legfejlettebb és leghaladottabb államaiban már rég kialakult az a felismerés, hogy a kartel önmagában sem nem jó, sem nem rossz, de lehet jó is, lehet rossz is. Emellett mindjobban utat tör magának az a nézet is, hogy a kartel éppen a közelmúlt gazdasági korszak vezéreszméjéböl, a korlátlan individualizmus és liberalizmus jelszavain épült társadalmi és gazdasági rendből történelmi szükségszerűséggel kialakul olyan fejlődési fázis, amely megvan és úgy látszik továbbfejlődik. Amiből viszont az következik, hogy ha ennek a gazdasági alakulatnak a létével meg kell alkudnunk, működésének irányát és tartalmát illetőleg bizonyos postulátumoknak a felállítása mindenképpen elengedhetetlennek látszik." A kartelkérdésnek, mint jogi problémának egyik legalaposabb ismerője és a magyar jogi irodalomban időrend szerint is egyik legelső művelője, Meszlény Artúr, ezekkel a közelmúltban leírt szavakkal jellemzi a jognak — nemcsak a magyar jognak — a világgazdaságilag egyre dominálóbb jelentőségre emelkedő és már napjainkban is szinte megdöbbentő hatalmat gyakorló kartelekkel szemben való helyzetét. A ,,karteljog"-ból ezidőszerint alig van meg több, mint a — neve, annyira, hogy „sub iudice lis est" még az is, kell-e, legyen-e egyáltalában rendszeresen, dogmatikailag kiépített, objektív értelemben vett karteljog. Sőt — és ez a legmeglepőbb — éppen a legnevesebb jogászi tekintélyek tanúsítanak nagyon tartózkodó, ha ugyan nem burkoltan vagy nyíltan elutasító magatartást a fogyasztói oldalról mindjobban sürgetett állami beavatkozás ellen. A címben jelzett érdekes dolgozat szerzője a karteljog határozott igenlőinek táborába tartozik: programmja a karteleknek erős törvényes ellenőrzés alá helyezése és pedig nemzetközileg egységes elvek szerint, természetesen nem azzal a célzattal, hogy a kartelek államilag elnyomassanak, ami éppen annyira kilátástalan, mint amennyire veszélyes célkitűzés lenne, hanem annak biztosítására, hogy az ipari koncentrációs alakulatok ne csak magángazdasági törekvéseiknek, hanem a szociális fejlődés tekintetében rájuk háruló feladatoknak is eleget tegyenek. Ami mármost a nemzetközi alapon való kartelellenőrzés gondolatát illeti, e részben alighanem jogos az a szkepszis, amellyel a Nemzetközi Jogi Egyesület 1928. évi varsói kongresszusának két referense, a német Koch és a magyar Király Ferenc egyelőre korainak és keresztülvihetetlennek tartják a nemzetközi karteljog vagy legalább nemzetközileg egységes állami karteljogok megalkotását. Mert bármennyire is igaz, hogy a kartel természetrajzához csaknem elválaszthatatlanul hozzátartozik a nemzetközi expanzivitás. a nemzetközi magánjog ma még túlságosan gyermekcipőben jár ahhoz, hogy ezzel a témával felvehesse a harcot, 1 Dr. Meszlény Artúr: Kartelproblémák. (Mezőgazdasági Közlöny 1928. évi 1—2. szám.)