Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 7. szám - Közigazgatási abszolut alanyi jogok

270 Az egyik typusú alanyi jogosítvány az állammal szemben áll fenn. (Az állam közreműködése nélkül ugyanis magános, személyek között közigazgatási jogviszony nem keletkezhetik, az államnak ez a közreműködése az egyén szempontjából pedig ugyancsak jogviszony alakjában képzelhető el.) A másodlagos közigazgatási jogviszony fennforgásakor — tekintet nélkül annak keletkezésére — meg kell állapítanunk, az egyes és az állam között egy olyan alanyi jogot, mely arra vonatkozik, hogy a harmadik személyekkel szembeni jog megadását, később annak védelmét követelhesse az egyén az államtól. Másik typusú alanyi jog a másodlagos jogviszonyban harmadik személyekkel szemben áll fenn az egyén javára és tartalma a közigazgatási aktus céljának megfelelően fog alakulni. Bár az egyénnek az állammal szemben fennálló jogait mindenki feltétlenül tiszteletben tartani köteles és bár az állam részéről mutatkozó kötelezettség teljesítésével előállott jogosítvány elnyerése esetén az egyén mindenkivel szemben bizonyos negatív magatartást követelhet meg, sem egyik, sem másik nem tekinthető abszolút jognak, mert az állammal szembeni jognak tiszteletben tartása nem más, mint bizonyos általános objektív jogi korlát és az elnyert jogosítvány ily értelmű abszolút volta elvileg inkább magánjogi alapokon nyugszik. A jogosítvány odajuttatásával egyidejűleg sokszor annak általános védelmén túl bizonyos különös védelméről is gondoskodás történik. Nagyon gyakran kizárólagosan jut a jogosítvány az egyén számára, máskor ez a kizárólagosság többkevesebb korlátozottsággal egy vagy több szempontból áll fenn. Ilyen esetben az egyénnek a joga a védelem előre megállapított mértékéig helyesebben irányában abszolút jellegű lesz. Láthatjuk tehát, hogy valamely fennálló alanyi jog keleikezése körülményei, a jognak a reflex volta, egyedül nem elegendők az alanyi jogok abszolúttá való válásához, hanem az objektív jognak illetve az aktusnak ilyen irányú rendelkezése is szükséges. Nézzük ezekután azt a közigazgatási jogviszonyt, amely az egyes és harmadik személy közt keletkezik a másodlagos jogviszonyban, abból a szempontból, hogy ki áll a jogosított féllel szemben mint kötelezett fél. A másodlagos közigazgatási jogviszony fogalma nem zárja ki azt, hogy az abban jelentkező alanyi jog ne bizonyos meghatározott személyekkel szemben, hanem általánosan álljon fenn, annál kevésbbé, mert hiszen a másodlagos jogviszonyok létrejöttének igen sokszor az az oka, hogy az állam saját maga által megvalósítandó célt valamely magányos által akarja megvalósíttatni, amely esetben éppen a cél megvalósítása érdekében szükség van arra, hogy az államnak általánosan fennálló joga alanyi jogosítvány formájában az egyes számára megadás sék.