Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 7. szám - Hogyan értelmezzük az 1928. évi X. t.-c. 27. §-át? Mennyiben nyer alkalmazást ezen § a járásbirósági eljárásban?

265 kérdésében, vagy a büntetés kiszabása tekintetében fellebbezést jelentett be. Ebből okszerűen következik, hogy ha a vádlott bűnössége meg lett állapítva s a bűnösség és büntetés kiszabása tekintetében ;iz itélet nem lett megtámadva, a sértett egyáltalában nem élhet perorvoslattal, akár jelen van a tárgyaláson, akár nincs: tehát távolléte nem akadályozhatja a jogerő kimondását és a II. Bn. 27. §-ának alkalmazását. A sértett szerepe tulajdohképen akkor kezdődik, illetve lép előtérbe, ha a vádlott lel lett mentve és a közvádló megnyugodott a felmentésben^ vagy pedig, ha a közvádtó a vádat elejtette. Az előbbi ecetben a Bp\ ;>N.'5. ij. 2. b) pontja alapján önálló fellebbezési jóga nyílik, az utóbbi esetben pedig mint pótmagánvádló átveheti a vád képviseletet. Hzen esetekben tehát lényeges, hogy a sértett jelen legyen a főtárgyaláson, s amennyiben nem jelent meg, az itélet, vagy megszüntető végzés ki kézbesítendő. Azonban itt sem lehet általánosítani. Distingv álnunk kell aszerint, hogy a sértett meg volt-e idézve szabályszerűen, vagy nem. Ugyanis a Bp. bizonyos sanctié)kat ír elő, miután előbb vélelmeket állít fel arra az esetre, ha a serte szabályszerű idézés dacára nem jelent meg. Nevezetesen a Bp. 28ti. §. 1. bekezdése kimondja: ..A sértett és a csatlakozott is figyelmeztetendő az idézésben arra. hogy amennyiben a főtárgyalásoli meg nem jelennek, a bíróság azt fogja vélelmezni, hogy az esetiéi,' elejtendő vádnak képviseletét nem hajlandó átvenni." Következésképen pedig a Bp. 323. §s-a kimondja: „Ha a vádló a vádat a Iötárgyaláson ejtette el s a/ok a sértettek kik a feljelentést tették, valamint azok is, kik igényüket bejelentették, a tőtárgyalásra meg voltak idézve, de meg nem jelentek, vagy ha a megjeleld sértettek közül a vád képviseletét felszólítás dacára egyik sem vette át (42. §.), a bíróság indoklásul e körülményekre hivatkozva, végzéssel megszünteti az eljárást.*' Hasonló rendelkezési tartalmaz a járásbirósági eljárásban a Bp. 53í>. ij-a. amelynek 2. bekezdése szerint: ..Amennyiben a vádat nem a közvádló képviseli, a járásbíróság megszüntető végzést hoz az esetben is, ha a tárgyalás helyén a kitűzöl! inára sem a fő, vagy pótmagánvádló, illetőleg a magánvádlónák tekintendő sértett, sem meghatalmazottjuk rendes idézés dacára nem jeleid meg és elfogadható módon ki nem mentették elmaradásukat." A lentebb idézett vélelem és sanctió a felmentő Ítélettel kapcsolatban is megfelelően értelmezendő. Más a helyzet, ha a sértett nem lelt megidézve', mely esetben Úgy az eljárást megszüntető végzés vádelejtés esetében, valamint a felmentő itélel a sértettnek ki kézbesítendő. Tehát a lötárgyalási jegvzokönyv is elkészítendő. A tanácskozási jegyzökönyvet illetőleg vitás kérdések nem lehetnek, meri vagy vari külön vélemény, s akkor elkészítendő a tanácsjegyzőkönyv, vagy nincs, akkor mellőzhető