Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 7. szám - Hogyan értelmezzük az 1928. évi X. t.-c. 27. §-át? Mennyiben nyer alkalmazást ezen § a járásbirósági eljárásban?

266 A II. Bn. 27. §-a következetesen főtárgyalásról ós főtárgyalási jegyzőkönyvről beszél. Miután ezen fogalmak csak a törvényszéki eljárásban fordulnak elő, önkéntelenül is felvetődik az a kérdés: hát a járásbirósági eljárásban ezen szakasz nem nyer alkalmazást1 A II. Bn. Lrítentiöjáí tartva szem előtt megkapjuk a helyes választ* amely szerint: ,,E szakasz rendelkezései figyelemmel a Bp. 521. §-ában foglaltakra, a járásbirósági eljárásban is alkalmazást nyernek.'" (Dr. Degré M.- Az új bünietőnovella zsebkönyve. 84. old.) Bár ezen magyarázat világos és logikus, mégis nem egy járásbíróságnál helytelenül értelmezve, szintén mellőzik a jegyzőkönyvvezetést azon esetekben, amikor a főtárgyaláson i II. Bn. 27. §-a alapján az mellőzhető. Figyelmei, kívül híigyják a Bp. Ő42. §. utolsó bekezdését, mely szerint a járás bíróság! eljárásban: ,,A tárgyalásról felvett jegyzőkönyv itélethozása előtt mindig elkészítendő és a bíró által átvizsgálandó és aláírandó ", ebből nyilvánvaló, hogy a járásbirósági eljárásban a jegyzőkönyvezésre vonatkozik a 27. §. Egészen inas kérdés az, hogy indokolt-e a Bp. 542. §-ának fen .tebb idézett rendelkezésének fenntartása ma, amikor némely kis járásbíróságnál a büntetőbiró 6—700 Ítéletet kénytelen hozni, amikor a bírák egyébként is túl vannak terhelve s amikor a törvényhozások éppen ezért újabb és újabb egyszerűsítésről gondolkoznak ' Nem helytállóak azon ellenvetések, melyek a fentebb idézett rendelkezés fenntartása érdekében tétetnek, mert ma már alig van járásbíróság, ahol nem érettségizett egyén, sőt ne jogász vezetne jegyzőkönyvet; de ha nem is így volna, az tény, hogy hasonlíthatatlanul egyszerűbb ügyek vannak a járásbirósági büntetőben, mint a törvényszékiben s az,onkívül itt is készít a bíró feljegyzéseket a tárgyalásról s így a jegyzőkönyv helyes felvétele könnyen ellenőrizhető. Tapasztalatból tudom, hogy ugyanannyi idő alatt legalább még egyszer annyi ügyet kevesebb fáradsággal és alaposabban le lehet tárgyalni, ha csupán jegyzeteket készítenek a tárgyalásról, mintha elkészítik a tárgyaláson a jegyzőkönyvet. Nem szándékom ezúttal ezen kérdésekkel részletesebben foglalkozni, remélem azonban, hogy a közel jövőben a Bp. ezen a téren módosulni fog. H. Nézzük most már, hogyan szerkesztendő az Ítélet a II. Bn. 27. $-a alapján. A fentebbiek után csak nagyon röviden akarok e kérdés sel foglalkozni. Egy törvényszéki büntető jogerős Ítélet került a kezembe, még pedig a fogalmazvány. Az Ítéletnek csupán a rendelkező része volt meg, utána rögtön a keltezés és aláírás. Az indokolási rész teljesen áthúzva, minden megjegyzés nélkül. Az itéletszerkesztő bíró és az azt aláíró tanácselnök nyilván a 27. §-nak azon kitételére alapították felfogásukat az Ítélet szerkesztését illetőleg: „az ítéletnek pedig csak a Bp. 327. §-ának 1—8., továbbá a—1. pontjaiban foglalt adatokat