Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 7. szám - Hogyan értelmezzük az 1928. évi X. t.-c. 27. §-át? Mennyiben nyer alkalmazást ezen § a járásbirósági eljárásban?
262 Ha a megbízó külföldi honos, a perköltség-biztosíték tőle követelhető, hacsak a felperes nem nyújt megfelelő garantiát arra. hogy pervesztesség esetén a költségeket ő fizeti meg. A Pp. 512. §-ának 4. bekezdésében az engedményezés esetére szóló rendelkezésből is következik, hogy a felperes a szegénységi jogban csak akkor részesíthető, ha a szegénységi jog törvényes előfeltételei a megbízó személyében vannak meg. Az önként értetődik, hogy a perben hozott ítélet joghatálya kiterjed a megbízóra is. Ami végül a perújítás esetét illeti, perújítással élhet úgy a volt felperes, mint a megbízó, s a volt alperes részéről a perújítási kereset úgy a megbízó, mint a volt felperes ellen indítható. Ha egyébként a per befejezése után időközben a volt felperes meghalt (vagy ha a volt felperes jogi személy volt s időközben megszűnt), akkor perújítási keresettel nyilván csakis a megbízó élhet, illetve a perújítási keresetet csakis a megbízó ellen lehet beadni. Mindezekből kitűnik, hogy a perrendtartásnak a peres félre vonatkozó szabályait általában véve a felperesnek megbízójára illetve megbízójára is alkalmazni kell, míg a felperes perbeli jogállása sok tekintetben inkább a perbeli meghatalmazottéval azonos. A perjogi szabályoknak a kifejtett módon való alkalmazása nyilván elejét fogja venni a visszaéléseknek. Különösen az, hogy a követelésnek a megbízott nevében való érvényesítésére adott megbízás esetében a felperes a járásbirósági eljárásban is rendszerini ügyvéd ;'dlal lesz köteles magát képviseltetnie, nemkülönben az. hogy perveszteség esetén a költségekben a hitelező is marasztalható lesz, — bizonyára hozzá fog járulni ahhoz, hogy a hitelezők a szóbanlevő megbízással általában véve csak indokolt esetekben fognak élni. HOGYAN ÉRTELMEZZÜK AZ 1928. ÉVI X. T.-C. 27. §-ÁT? MENNYIBEN NYER ALKALMAZÁST EZEN § A JÁRÁSBIRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN?* Irta: dr. Acél Andor kir. járásbiró. A büntetőjogi irodalom elég gyakran foglalkozik a II. Bn.-val, illetve annak egyes szakaszaival legfelsőbb bíróságunk döntéseivel kapcsolatban. Vannak azonban a jelzett törvénynek olyan rendelkezőéi, amelyeket a jogi folyóiratok szinte teljesen figyelmen kívül nak, s amikkel a megjelent szakkönyvek is csak nagyon héza* Meg kell jegyeznünk, hogy ezt a cikkel szerzője már régebben küldte be lapunkhoz. Az időközben :t törvénykezés egyszerűsítéséről készített s mindkét Ház állíi! már le is tárgyalt törvényjavaslat 113. §-ában tartalmaz e cikk körébe vágó intézkedésekéi. Szerk