Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 7. szám - Hogyan értelmezzük az 1928. évi X. t.-c. 27. §-át? Mennyiben nyer alkalmazást ezen § a járásbirósági eljárásban?

_263 gosan foglalkoznak, niiérl is jogi értelmezésük és gyakorlati alkalmazásuk tekintetében különböző felfogás uralkodik nemcsak az egyes járásbíróságoknál, de az egyes törvényszékeknél is. Ilyen rendelkezéseket tartalmaz elsősorban II. Bn. 27. §-a. Annak, hogy a jogi irodalom ezen szakasz értelmezésével nem foglalkozott kimerítően, könnyen kitalálható magyarázata sajátos rendelkezésében rejlik, mely szerint a bíró csak akkor jár el ezen szakasz alapján, ha az ítélet már az elsőfokú bíróságnál jogerős és ha fennforognak a megkívánt feltételek. Csak hogyha az ítélet anélkül, hogy a felsőbíróság is hozzászólhatott volna, irattárba került, aligha foglalkozik azzal valaki, különösen annak megállapítása céljából, vájjon helyesén értelmezte és helyesen alkalmazta-e a biró a fenti szakaszt. A II. Bn. 27. §-a kétirányú rendelkezést tartalmaz: az egyik a jegyzőkönyvvezetésre, a másik az ítélet szerkesztésére vonatkozik. Mindkét rendelkezési örömmel üdvözölte a bírói kar, s különösen az alsóbiróság, mert sok fölösleges munkától szabadította meg és ezzel az eljárás gyorsaságát is fokozta. De vizsgáljuk az említett rendelkezéseket, még pedig a jegyzőkönyvvezetésre vonatkozóan. I. A II. Bn. 27. §-a szerint: „ha a vádlott a főtárgyaláson részletes beismerő vallomást tesz, amelyet a főtárgyalás egyéb adatai is megerősítenek s az ítélet ellen az erre jogosultak egyike sem jelentett be perorvoslatot, a főtárgyaláson nem kell készíteni jegyzőkönyvet", továbbá: ..ha a főtárgyalás felmentő ítélettel, vagy az eljárás megszüntetésével végződött és a perorvoslatra jogosultak, ideértve a főtárgyaláson jelenvolt sértettet is — fellebbezéssel nem éltek, a főtárgyalásról nem kell jegyzőkönyvet készíteni", végül: ,, a bíróságnak ;i főtárgyalás alkalmával tartott tanácskozásáról és szavazásáról külön jegyzőkönyvet csak akkor kell felvenni, ha véleményeltérés merül fel". A fentiek szerint tehát, hogy a főtárgyalási jegyzőkönyv mellőzhető legyen, szükséges a) a vádlottnak a főtárgyaláson tett, s a főtárgyalás egyéb adataival támogatott részletes beismerő vallomása és hogy az Ítélet jogerős legyen, b) amennyiben pedig a vádlott tagad, szükséges, hogy az* Ítélet jogerősen felmentő, vagy pedig a további eljárást jogerősen megszüntető legyen. Beismerés alatt a cselekmények vád szerinti és a bűnösség elismerését értjük. Megtörténhetik azonban, hogy a vádlott csak a cselekmény elkövetését ismeri el, pl. beismeri a testisértés elkövetését a vád szerint, azzal védekezik azonban, hogy cselekményét jogos védelemből követte el, tehát nem érzi magát bűnösnek, A jogos védelmet nem állapítja meg a bíróság, hanem elitéli a vádlottat. Az ítélet ellen senki sem jelentett be perorvoslatot. Az, hogy a vádlott az ítéletben