Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 7. szám - Más jogának peres érvényesítése. Tekintettel a 43. számú jogegységi döntvényre

259 nyugvó határozatokat hozott. így pl. az 5563/1924/23. szám alatt hozott ítélet szerint a hitelező valakit nemcsak a követelés beszedésével, hanem egyúttal saját nevében per útján való érvényesítésével is megbízhat, ehhez képest felperesként a hitelezőtől erre kapott megbízás alapján olyan személv is iclléphet, aki a perbe vitt jognak nem magánjogi alanya. Ezzel szemben pl. az ^074/1926/25. sz. alatt hozott Ítélet szerint nincsen kereseti joga annak, aki anélkül, hogy a hitelező a követelését reá engedményezte volna, a hitelező követelését az ettől nyert megbízás alapján érvényesíti a saját felperessége alatt. A jogi iróink közül Kovács Marcell szerint (A polgári perrendtartás magyarázata 244. la])) nincs törvényes akadálya annak, hogy a hitelezőtől erre kapott megbízás alapján valaki felperesként a saját nevében érvényesítse annak követelését. Ily esetben — szerinte — a kereset elutasításának folyományakép a félként perben nem álló megbízó a perköltségben marasztalható s ha a megbízó külföldi, a felperestől perköltség biztosíték is követelhető. Schuster Rudolf is a legújabban a Magyar Jogi Szemle 1930. évi 4. számában azt az álláspontot foglalja el, amely szerint tiltó jogszabály hiányában a megbízottat jogosultnak kell tekinteni arra, hogy a saját nevében eljárhasson és pert indíthasson, még pedig nemcsak akkor, ha a megbízás kifejezetten erre szól, hanem annak kifejezett kikötése nélkül is. Ugyanezt a nézetet vaílja dr. Gál A. Andor is (Megbízás tartalma; Polgári Jog VI. évf. 5. sz.). Ezzel szemben Katona Gábor „Perjogi bizomány című értekezésében ÍPolgári Jog II. évfolyam 199. í.) nem tartja megengedhetőnek azt, hogy valaki felperesként a hitelezőtől nyeri megbízás alapján léphessen fel. Hasonlóképen dr. Szöbónya Béla sem (Magyar Jogi Szemle MII. évf.). Az az álláspont, amely nem tartja megengedhetőnek, hogy valaki felperesként a saját nevében a jog alanyától erre kapott megbízás alapján érvényesíthesse ennek jogát, azt az általánosabb elvi szempontot tartja szem előtt, amely szerint az anyagi jognak folyománya, hogy az per útján érvényesíthető s a per csak a magánjogi érdek eszköze, amihez képest a kereset joga í*; csak azt illetheti, aki a jognak, a jogi érdeknek alanya. Ez az álláspont utal arra is, hogy ha a felperes másnak jogát az. ettől nyert megbízás alapján érvényesíti, ez a feleknek a perben való viszonyát elhomályosítja s zavaros helyzetet teremt a tekintetben, hogy a felperesre vonatkozó szabályokat mennyi ben Kell a felperesként fellépő személyre alkalmazni s mennyiben a megbízójára. A kir. Kúria a 43. sz. jogegységi határozatában nem tette magáévá azt az álláspontot, amely szerint a kereset joga csak azt illetheti, aki a perbe vitt jognak alanya. Szerinte ebi aká-