Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 7. szám - Más jogának peres érvényesítése. Tekintettel a 43. számú jogegységi döntvényre

257 érdekét már akkor megállapíthatónak tálálja, ha pusztán csak kötelezettséget vállalt a jog alanyával szemben az iránt, hogy annak jogát saját veszélyére ós saját költségére érvényesíti a maga nevében. A német Reichsgerichtnek most ismertetett álláspontja a német jogi irók körében nem lalálko/ik osztatlan helyesléssel. Vannak, akik a jügvétite érdek fennforgása tekintetében szigorúbb követelményt állítanak fel, így Ludewig (Lobi említett értekezése szerint) fontos okok fennforgását kívánja meg. amelyek indokolttá teszik a felperesnek megbízás alapján a saját nevében való fellépését: Goldschmidl (Zivilprozessreeht 36. I.) is csak különös érdek esetén tartja a felperest a megbízás alapján legitimálhatónak s például hozza fel azt a/, esetet, amikor a vevő az eladót megbízza a leiekkönyvi állapot helyesbítés;- iránti igénynek a saját nevében leendő érvényesítésével. Más jogi írók. mint pl. Stein (Zivilprozessordnung I. 138. I.i a Reichsgericht szóbanlevő álláspontjával szemben annak a nézetnek adnak kifejezést, amely szerint a jog tulajdonosa engedmény i íidueiarius engedmény) nélkül nem adhat valakinek megbízást, hogy megbízottként s mégis saját nevében pereljen. Léonhard pedig a Reichsgericlitnek az ismertetett ítéletében elfoglalt álláspontját illetően felhozza, hogy egyáltalán nem lehet kielégítő módon elhatárolni, mikor forog fenn elegendő érdek s utal arra. mennyire szétágazók a jogászok véleménye a tekintetben, hogy a szem előli tartott cél jogvédelemre érdemes-e. Leonhard egyébként azt. hogy a félperes másnak jogát az ettől nyert megbízás alapján saját nevében érvényesíthesse, megengedhetőnek nem tartja főként azért, meri nem tehető a felek tetszésétől függővé, hogy a perjog szabályait az adós hátrányára felboríthassák. Ide vonatkozóan utal arra, hogy az adós súlyos sérelmet szenvedhet érdekeiben, ha a per vitelével meghízott személy vagyontalanságánál fogva a költségeket megfizetni nem tudja, ha szegényjogon perel, ha lehetővé válik, hogy a jog alanya ily módon tanúkép kiballgattassék. ha az adós elesik attól, hogy e jog alanyával szemben viszonkereselet támasszon. Igaz - mondja —. hogy ezek a következmények beállanak a íidueiarius engedménynél is, de ott azok az anyagi jogi helyzetből adódnak s nem a felek önkényes elhatározásából, — s olt az engedmény összes hatásai érvényesülnek, míg a megbízás esetén a felperes hol az egyik, hol a másik szempont szeri nt járhat el. Hasonlókép Hellwig (Gruchot 55. k. 667. 1.), aki kiemeli, hogy a pervitelre szóló megbízást tartalmában és hatásában perjogi, tehát közjogi jogcselekménynek kell tekinteni, s így azt. hogy annak mennyiben van helye, nem lehet tisztán magánjogi szempontból eldönteni.