Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 7. szám - Más jogának peres érvényesítése. Tekintettel a 43. számú jogegységi döntvényre

252 jogát, a hitelezői jogot ruházza ál másra. így Löhl szérinl (Geltendmaehung frémder Forderungsrechte im eigenen Namen, Archív Für civilistische Praxis. Neue Folge 9.) az ineasso-eessionál s a perviíellel való megbízásnál is az anyagi követelési jogtól (materielles 'Forderungsrechl) különválik a hitelezői jog (Gláubigerstellung). Ennek a felfogásnak ellenzői viszont pl. Leonhard, Tuhr stb. azzal érvelnek, hogy a követelési jog lényegéhez tartozik az adóstól a teljesítés követelése s így az utóbbit abból kiszakítani s külön átruházni nem lehet. A német Reiehsgericht judikaturájában a kérdés a következő képet mutatja. A Reichsgerícht az 1903. február 9-én 340/1902. sz. alatt hozott határozatával eldöntött esetben a jog alanya engedmény alakjában adta a felperesnek a megbízást arra, hogy díjazás ellenében a követelést hajtsa be. A Reiehsgericht szerint itt az engedményező a hitelezői jogot avégből, hogy a felperes az adós alperessel szemben mint hitelező iegitimáltassék, a felperesre ruházta át anélkül, hogy a követelés az utóbbinak vagyonába átment volna. Ily esetben — mondja a Reiehsgericht — az adós a színlegesség kifogásával nem élhet, s az engedményes kereseti jogát vitássá nem teheti. A Reiehsgericht az incasso-engedménynek ettől az esetétől, amikor a követelés nem megy át az engedményes vagyonába, megkülönbözteti a fiduciarius behajtási engedményt, amikor a követelési jog valósággal átmegy az engedményesre s a külön megállapodás csak személyes kötelezettséget von maga után (1. Löhl fentebb említett értekezéséi). A Reiehsgericht az incasso-engedménynek ettől az esetémind a két esetben, tehát akkor is. ha az incasso-engedménnvel nem is ment át a követelés az engedményes vagyonába. Az engedmény szóban levő két esete közötti különbség hálálva harmadik személyekkel szemben jelentkezik. Ha ugyanis a követelés nem megy át az engedményes vagyoni körébe, akkor az ily mcasso-engedménv esetében az engedményes a követelés felett harmadik személyekkel szemben való joghatállyal nem rendelkezhetik s csak a jóhiszemű szerző részesülhet védelemben. Ha ellenben az incasso-engedménynek az az esete forog fenn, hogy a követelés átment az engedményes vagyonába, ami a Reiehsgericht szerint a tulajdónképeni fiduciarius engedmény esete, akkor az engedményes a követelés felett harmadik személyekkel szemben szabadon rendelkezhetik, még ha az utóbbiak tudomással bírnak is a fiduciarius megállapodásról. A Reiehsgericht újabb gyakorlata szerint akkor, ha az incasso-engedménynél a követelés nem ment át az engedményes vagyoni körébe, s az engedmény csak az adóssal szemben