Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 7. szám - Más jogának peres érvényesítése. Tekintettel a 43. számú jogegységi döntvényre

MAGYAR JOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július" és augusztus hó kivételével. Egyes szám ára a melléklapokkal 240 P. Szerkesztőség^Budapest, ^-tsonyi-utca 9. ; f ^ ^ a2 clső ,elévre 12-_ P. 7. szám. Budapest, 1930. szeptember hó. XI. évfolyam. MÁS JOGÁNAK PERES ÉRVÉNYESÍTÉSE. Tekintette] a 4.'5. számú jogegységi döntvényre.) írta: I)r. Alföldi] Dezső. kir. kúriai biró. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 43. sz. polgári döntvényével kapcsolatban alkalomszerű lesz annak a kérdésnek a vizsgálata, mennyiben van jogosítva valaki feP peresként másnak jogát bitói döntés alá bocsátani. Ide vonatkozóan nem kell ítl bővebben kitérni azokra az esetekre, amikor az. aki más jogát peresiti, ezl hivatalos hatáskörében (pl. a H. T. értelmében a kir. ügyészi vágy hatásági megbízás alapján (pl. a tömeggondnok, ügygondnok, a végrehajtást szenvedő követelésének behajtására lel jogosított hitelezői teszi. Közelebbi megvilágítást igényel azonban az a kérdés, hogy mennyiben van jogosítva valaki másnak jogát a jog alanyával létesített megállapodásnál fogva az adóssal szemben érvényesíteni. Ide vonatkozóan kél esetet kéli egymástól megkülönböztetni. Az egyik eset az. amikor a felperes a jog alanyával a követelés behajtása végett létesített megállapodás értelmében a követelést az adóssal szemben engedmény alapján, tehát saját jogaként érvényesíti s ehhez képest az adóssal szemben mint a követelés engedményese lép lel i ineasso-engedmény. fiduciárius engedmény). A másik esel pedig az. amikor a felperes a követelést a saját nevében ugyan, de a jog alanyától nyert megbízás alapján ennek jogaként érvényesíti. A kir. Kúria az említett jogegységi döntvényében ez tiióbbi esel tárgyában határozott, amikor kimondotta, hogy másnak követeléséi engedményezés nélkül a maga nevében felperesként érvényesítheti az is, akit erre a hitelező fel jogosított. Feljogosítás alatt itt megbízás értendő. A kir. Kúria szerint tehát e döntéséből kiletszöen vitán 19