Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A megrendelések gyűjtéséről szóló törvény (1900:XXV.) a bírói gyakorlatban

12 gyűjtő milyen feltételek alatt adhat túl árúin joghatályosan, vagyis úgy, hogy egyrészről elkerülje a törvényben megszabott büntetést, másrészről, hogy az ügylet magánjogilag is hatályos legyen, mert ha az ügylet a gyűjtő eljárását korlátozó törvény kijátszásával jött létre, úgy a gyűjtő az „ügylet" alapján annak teljesedésbemenését nem követelheti, legelsősorban az árúk átvételére a vevőt nem kényszerítheti, mert az ilyen ügylet ,,a megrendelővel szemben hatálytalan". Minthogy tehát a törvény a vevő ügyletkötési szabadságát nem korlátozta s a hatálytalanságot csak egy irányban mondja ki kifejezetten, ennélfogva okszerűen következik, hogy ha a rendelést a gyűjtő gyár vagy kereskedő elfogadta, vagy pedig a fogyasztóval végleges szerződés jött létre, a fogyasztó a maga részéről a teljesítést követelheti, mert az „ügylet" a rendelésgyűjtővel szemben nem hatálytalan. Ha vizsgálat tárgyává tesszük, hogy a 27.483/1901. számú rendeletnek a szerződést alakszerűséghez kötő feltétele a gyűjtőszabadság korlátozását célozta-e, úgy arra az eredményre jutunk, hogy a rendelet intézkedésének a kisbirtokosokra vonatkozóan nem ez volt a célja, hanem az, hogy a kisbirtokosokkal szemben az ügyletkötés komolysága ne csak azáltal legyen bizonyítva, hogy az ügynök azt rendelőjegyzékében egyszerűen bevezette, vagy hogy a kisbirtokos a szerződést úgy ahogy, esetleg keresztvonásával ellátta, hanem hogy a rendelést komoly elhatározással megtette. A rendelet 6. §-a ugyanis a törvény korlátozó intézkedéseivel szemben éppen a gyűjtésnek szabadságát szabályozza, meghatározván, hogy a tilalom dacára mely cikkre szabad a gyűjtés. Nagyobb gazdasági gépekre a gyűjtés kisbirtokosoknál is meg van engedve, de a gyűjtői; panaszolt furfangja és visszaéléseinek megakadályozására az ügyletet alakszerűséghez köti. Elejét kívánja venni ezzel annak, hogy az esetleg beugratott kisbirtokos mindjárt perfekt szerződéssel álljon szemben, melynek alapján átvételre lenne kényszeríthető. Nem mondhatjuk tehát, hogy a rendelet akkor, midőn a gyűjtés szabadságáról kíván intézkedni, az alakszerűség feltételét a gyűjtési tilalom fentartása érdekében írja elő, hanem csak arról lehet szó, hogy a nem tilalmazott cikkékre az ügyletkötést a kisbirtokosokkal szemben, ezek érdekében, megnehezíteni kívánja. A rendelet az alakszerűség hiányához külön joghatályt nem ír elő, s így az alakszerűtlen szerződés a törvény alapján a megrendelővel szemben hatálytalan. Ennek gyakorlati eredménye az, hogy ha a gép leküldése után az a kisbirtokos tetszését nem nyeri meg, a kisbirtokos élhet csupán az ő részére fenntartott megtámadás jogával, de ha kifejezetten nem is él, -az eladó a törvényes tilalomba ütköző alakszerűtlen szerződés miatt csupán az „ügyletkötés" alapján a gép átvételére s vételár