Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - Megjegyzések a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslathoz

247 véve, hanem kombinálni kell a szintetikus és az analitikus módszert. Meg kell vizsgálni az egyes leggyakrabban előforduló kötelmi szerződéstípusok jogi természetét és mindegyikre azt a jogot kell irányadónak tekinteni, amely az illető kötelmi szerződéstípus jogi természetének a legjobban megfelel. Minthogy azonban a kötelmi szerződések nincsenek taxatíve szabályozva, szükség van szintézisre, általános elvek felállítására is, amelyeknek segítségével meghatározhatjuk az alkalmazandó jogot a kötelmi szerződések azon nagy Csoportjánál, amelyeknek különös jogi természetére nem lehettünk tekintettel. Ez az általános elv a vételi szerződéseknél az eladó jogának az alkalmazása. Ez alól az elv alól fontos kivételeket kell megállapítani a vevő jogának javára. A vevő joga minél tágabb körben alkalmazandó. Ez alkalmazandó, ha a vevő országában jött létre a szerződés, ha ott van tárolva az árú és ha ott van a teljesítési hely. Ezek mellett az általlános elvek mellett külön, önálló elvek szerint kell meghatározni a vétel egyes különös nemeinél az alkalmazandó jogot: így az ingatlanvételnél, a tőzsdén és árverésen kötött vételnél, az állammal, hatósággal kötött vételnél, örökség vételénél, lajstromozott hajó és légi jármű, kereskedelmi üzlet, ujságvállalat, ipari és szellemi tulajdon vételénél, stb. KÜLFÖLDI JOGÉLET. I. Jugüslávia új váltótörvénye. A ..Zeitschritt für Ostrecht" f. é. januári füzetében (17. old. stb.) a bécsi Hofrat Hugs Lachner ismerteti az új jugosláv váltótörvényt, amelyből a következőket közlöm: Az új törvény 1929. december hó 19-én lépett hatályba Jugosláviában, ahol addig ötféle váltójog volt érvényben. Az új törvény felöleli teljesen az egységes váltójog Haagai tervezetét és azonkívül még több más rendelkezést tartalmaz. Különös váltókellékeket nem ismer a törvény, hanem csak egyes alkatrészeit a váltónak: ily alkatrész hiánya a váltót még nem teszi érvénytelenné. Az a váltó, ani"lynek nincs lejárata látraszoló váltónak tekintendő. Ha hiányzik a kiállítási hely, ennek tekintendő a kiállító neve mellett előforduló hely, ha nincs fizetési hely megjelölve, annak az intézvényezett neve mellett előforduló hely tekintendő. Különbséget nem tesz a törvény egyfelől oly váltók között, amelyre az intézvényezett lakhelyén ugyan, de harmadik személynél fizetendők és másfelől oly váltók közt, amelyek harmadik helyen fizetendők. Kamatkikötés látra é-, látutánra szóló váltóknál meg van engedve. A kiállító a váltó elfogadásáért őt terhelő felelősséget kizárhaja. A forgatmányok közé fel van véve a zálogforgatmány; ily forgatmányos a váltóból credo jogokat érvényesítheti, továbbforgatás esetén azonban csak inkasszaforgatmánnyal láthatja el. A fizetés hiánya miatti óvás felvétele utáni vagy