Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - A járulékosság kérdése a zálogjogtanban

230 és amiket ezért az önálló zálogjog típusává léptettek elő, azok a következők: a) a nyilvános zálogházban elzálogosított dolgon fennálló zálogjog; b) elévült követelés javára fennálló zálogjog: c) konfúzió következtében keletkezett sajátjelzálogjog; d) telekadósság. a) A nyilvános zálogházban elzálogosított dolgon fennálló zálogjog önállóságát Szladits* abból konstruálja meg, hogy itt „az elzálogosítót nem terheli személyes kötelezettség és a zálogház kizárólag csak a zálogtárgy eladásából szerezhet magának kielégítést. Az ilyen zálogjog ehezképest nem járulékos, hanem önálló". A hangsúly tehát azon van, hogy az elzálogosítót nem terheli személyes kötelezettség, vagyis ez ügyletnek nincs személyes adósa. Amint alább még rámutatunk, a non existens személyes adós csábította több esetben tévútra íróinkat. így a saját jelzálogjog és a telekadósság eseteiben. Ámde a zálogjog nem a személyes adós, hanem a követelés zsinegén táncol. A járulékosság nem személj- és jog között, hanem jogok között van. A zálogjog a követelés accessoriuma. Azt pedig senki sem állíthatja — nem is állítja —, hogy a zálogházi ügyletnél nincs követelés. A leolvasott kölcsönösszeg a követelés. A zálogjegy mindenkori birtokosa pedig a zálogadós, aki ha nem fizet, tűrni tartozik a hitelező követelésének a zálogtárgyból való kielégítését. Hogy pedig a zálogház lemond — a törvénynél fogva — a kölcsönvevő zálogadós egyéb vagyonából való kielégítés jogáról, az nincs is vonatkozásban a létesült zálogjoggal és így azt nem is minősítheti, amint hogy nem válik „önálló" jelzálogjoggá az a jelzálogjog, amely nem a személyes adós ingatlanát terheli és ahol az ingatlan tulajdonosa csak dologi adós. A nyilvános zálogház zálogjoga is a követeléssel keletkezik, vele él és hal. Ha a jegybirtokos visszafizeti a kölcsönösszeget, visszakapja, megkapja a zálogtárgyat. Sőt csak a zálogtárgy kiadása ellenében tartozik a követelést kifizetni. Ha pedig a zálogház ellenszolgáltatás nélkül kiadná a zálogtárgyat, ezzel nem szűnne meg a követelése, csak ennek kielégítési alapjától fosztaná meg magát és követelését le kellene könyveiben írnia éppen úgy, mint abban az esetben, ha brilliánskő helyett utánzatra adott kölcsönt, de csak azért, mert egyéb kielégítési szerzésről eleve lemondott. De ha pl. a lopott zálogtárgyat kiadná a zálogház ellenszolgáltatás nélkül — amire ugyan jóhiszeműsége esetén nem kötelezhető — a kölcsönösszeget a közvetlen féltől — mondjuk tolvajtól — visszakövetelhetné. Ennek misem állna útjában. Hol szűnik meg a kapcsolat tehát a követelés és zálogjog között? Mikor, miáltal és miben önállósul ez a zálogjog? Hol és mikor áll fenn önmagáért, hol van az önállósága? Az ilyen zálogjog is járulékos jog tehát, maradék mentesen, ezt a kapcsolatát a főjoggal még csak nem is lazítja az, hogy a zálog* Idézett munka 278. oldal.