Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - A járulékosság kérdése a zálogjogtanban

229 nak szép is volt. az idegen effektus rajta kimutatható és Zlinszky* i'lt's meglátással mondta meg már akkor, hogy ez az önállóságlátás „a különleges cél félreismerésén alapszik". Tényleg egy látszatot ragadtak meg szakíróink, amiből nagyon sok értékes Fejtegetés született, melyeknek ívei a részletek velejébe \ ágó és egész kazuisztikát felölelő kis irodalmat reprezentálnak. Tankönyviróink aztán erre az irodalomra támaszkodtak, így került bele immár uralkodó nézetnek a jogászi köztudatba.** Pedig, amint Zlinszky már eleve helyesen mutatott rá, ez az önállósága a jelzálogjognak csak látszólagos, a járulékosságát valójában el nem veszti. A törlésig való önálló léte telekkönyvi rendszerünkből folyik, a telekkönyvi közhitelesség folyománya, amely szerint minden érvényes bejegyzés a publica fides védelme alatt áll. Miután a jelzálogjogot megszerezni csak a bejegyzéssel lehet, miután a jelzálogjog dologi erejét a bejegyzésből nyeri, elveszteni is csak a törlés bejegyzésével lehet. Egy törvényes vélelem áll fenn, hogy amíg valamely bejegyzés nem töröltetik, addig az fennáll tartalmilag is. Enélkül nem lehetne telekkönyvi közhitel. Ez azonban csak a telekkönyvi rendszerünkre tartozik és nem anyagi jogrendszerünkre. Hogy ez mennyire így van, hogy a zálogjog mennyire halálosan össze van kötve a főjoggal, bizonyítja az. hogy mihelyt a főjög megszűnt, jogunk van a zálogjogot megszüntetni. A követelést nem tartozik az adós kifizetni törlési engedély nélkül, vagyis a fizetéssel együtt a torléshez való jog nyílik meg. De tovább megyünk. Minden olyan esetben, amikor a főjog megszűnte magából a bejegyzésből kitűnik pl. a telekkönyvileg kitüntetett határozott időre alapított jognál,*** subpignus szerezni nem lehet, vagyis a főjog megszűnte anyagilag maga után vonja a mellékjog megszűntét is, habár a telekkönyvben még fennáll, mert formaszerűleg nem törölték. Csak ha a főjog megszűnte a telekkönyvből ki nem látszik — és akkor is csak jóhiszeműség esetén — a közhitelesség szempontjából él a posterius jog tovább a priusnál, de a prius fennállásának vélelmével. Tehát egy kis körre szorítva. Csak a telekkönyvi közhitelesség célját szolgálva ül a bejegyzés nyergében a zálogjog, mint a halott Szulejman, halálának nyilvános publikációját várva. Ez a jelzálogjog u. n. továbbélésének az esete és az önálló zálogjog teóriájának a kiinduló pontja. Amikben az új teoretikusok a zálogjog absolul önállóságát látják * Magánjog <)-ik kiadás :i(i"-ik oldal. ** L. Raffay: A magyar magánjog kézikönyve 40."). oldal. Kolosvári Haliul: A Magyar Magánjog Tankönyve 419-ik oldal, Szladits: i. m. *** Menyhárth Gáspár által felhozott eset Grosschmid Emlékkönyv 312. lapján.