Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - A járulékosság kérdése a zálogjogtanban

228 zálogjog nem mindig járulékos jog és ez az új elmélet kezdi ujabban elönteni egész zálogjogtanunkat. Hogy termékenyítő hatású-e ez az áradás, vagy nem: erre a kérdésre igyekszünk feleletet adni. Mi a járulék a jogban? Katona Móric szabatos tanítása szerint, a járulék az a mellékjog, melynek nincs önálló létezési alapja, mely a főjogtól függetlenül nem alakulhat, mert hiányzik önálló gazdasági szerepe, célja. Rendeltetése, hogy a íöjogot támogassa, biztosítsa, realizálását előmozdítsa, szóval a föjogot szolgálja. Ilyen mellékjog, ilyen járulékos jog a doktrína szerint a zálogjog, mely valamely követelést tételez föl. melyből születik és amellyel él és hal. Meg kell vizsgálnunk tehát, hogy a zálogjog hol és mikor mond ellent ennek a tanításnak: mikor önállósul a zálogjog, mikor nyer öncélúságot és hogy ez az önállósulás valódi, vagy látszólagos és öncélúsága szoliditás-e, vagy megtévesztő látszat? Mindenekelőtt le kell szegeznünk az ide vonatkozó új elméleti tanításokat. Dezső Gyula már idézett munkája III. részének (Járulékos, vagy önálló jog-e a zálogjog?) végső konklúziója ez: ,,a zálogjog elvileg accessorius jog: ez azonban korántsem kivétel nélküli dogma, mert a forgalmi életben számos olyan eset van, amikor a zálogjog önálló jogként és jogtárgyként lép lel." Tanulmányában kifejti azokat az eseteket, melyekben a zálogjog abszolút önállóságát látja. S/ladits idézett munkájának 269. oldalán ezeket mondja: „A zálogjog rendszerint járulékos jog (itt hivatkozik is Dezső fenti tanulmányára), vagyis valamely követelést tételez föl, amelynek fedezetéül szolgál. Fogalmilag azonban a zálogjog megállhat követelés nélkül. E kivételes esetekben a hitelező a lekötött vagyontárgyból bizonyos érték erejéig kielégítést szerezhet anélkül, hogy bárkitől mint személyes adóstól szolgáltatást követelhetne." E tanításoknak kénytelenek vagyunk ellentmondani és tévedésnek minősíteni, melyet elméleti doktrínánkból sürgősen ki kell radírozni. A tanításokkal szemben ellentételünket úgy állítjuk föl, hogy a zálogjog kivétel nélkül accessorius jog, fogalmilag meg sem állhat követelés nélkül, sohasem lehet önálló jog és a forgalmi életnek egy esete sem, jogintézményeinknek egyike sem, — még a telekadósság sem — mond ellent ennek a régi doktrínának és pedig azért nem, mert fogalmilag is kizárt, lehetetlen. így tehát nincs önálló zálog jog sem. A fentidézett két megállapítás közül a Dezső Gyuláé óvatosabb és így kisebb kritikai felületet hagy. Szladits azonban nyíltan kimondja, hogy a zálogjog megállhat követelés nélkül is. Nyilvánvaló, hogy e merőben téves megállapítás a jelzálogjognak a követelés megszűnte után, a törlésig való továbbélésének esetéből táplálkozik. Ebből indul ki az új teória. Ez ha jogászi meglátás