Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - Szt. Benedek Regulája mint törvénykönyv

7 A monostor tisztviselőiben is tel lehet ismerni a collegiumok tisztjeit. Az abbas — másik neve magister, mint a collegium fejéé; mellette a praepositus, a decanusok és a cellerarius (a collegium curatora és questora) — emlékeztetnek a collegiumok tisztjeire. A monostor vagyona bonum commune; minden darabról inventariumot kell vezetni (breve a Regulában); a vagyonszerzés módjai ugyanazok a monostornál, mint a collegiumoknál. A szerzetesek rangsorát a tisztség után a belépés időrendje, az anciennitás szabja meg, mint a collegiumoknál. Szent Benedek Regulájának büntető kódexében (23., 30. és 43—46. fejezetek) is feltűnő egyezések vannak a római katonai büntetések sorával és fajtáival. Minden társaság valamikép utánozza az emberi élet alapvető közösségét, a családot. Szent Benedek monostora is — a római, kereszténységgel már áthatott — családnak lesz nagyobbított formája. Legjobban kitűnik ez a monostor fejének, az apátnak (abbas=atya) hatáskörén, ahogy azt Szt. Benedek megállapítja. A római paterfamilias a családi kultusz-közösség feje, a család felügyelője, védője, büntetője és a család gazdasági érdekközösségének irányítója. Ugyanez az abbas jogköre Szt. Benedek Regulájában. Ebből származik azután, hogy a monostori közösség a collegium mesterkéltségét, a hadsereg keménységét felcseréli a család természetességével, a benső élet előkelőségével és mégis meleg szeretetével. Nursiai Szt. Benedek, az -ősi lovagcsalád ivadéka, nemcsak jogász, hanem a szentség ormán álló, Krisztus szeretetétől, az evangéliumi életeszménytől áthatott aszkéta. Ez adja meg müvének a római jog formáit megtöltő őskeresztény, evangéliumi lelkiséget, mely alkalmassá tette monostorait, hogy a kereszténység szellemével megtöltsék és megmentsék a római civilizációt és kultúrát a középkori állam, társadalam számára. A patria potestas önjogúsága, autonómiája adja a magyarázatát annak, hogy Szt. Benedek monostora fizikailag is zárt. jogilag is zárt testület. A monostor fizikai zártsága teszi szükségessé, hogy a monostor minden életszükségletet — anyagit és szellemit — falai közt megtaláljon. Ezért van a monostorban templom, oratórium, fürdő, betegszoba, ruhatár, szertár, könyvtár, könyvmásoló műhely, ipartelep, kert, malom, iskola stb. Vár és város miniatűr (néha nem is miniatűr) méretben Szt. Benedek monostora. A szerzetes rá van utalva, hogy sokoldalú szellemi és technikai ügyességgel vértezze föl magát és ezáltal szolgálja az eléje tűzött célokat. A monostor jogi zártsága pedig autonómmá teszi benső igazgatását, fegyelmezését az egyházi hatalom birtokosaival, a püspökkel szemben. Szent Benedek még nem ismeri a szerzetesi