Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - A törvénykezés egyszerűsítéséről. [Elhangzott a Magyar Jogászegylet perjogi szakosztályának és a Budapesti Ügyvédi Körnek 1930. április 29-én tartott együttes ülésén.]

MAGYARJOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó || kivételével. Egyes szám ára a melléklapokkal 24Ü P. Szerkesztőség: Budait, ^Karátsonvi-utca 9. | 6 szám ára az e,ső (élévfe 12-_ P. 6. szám. Budapest, 1930. június hó. XI. évfolyam. A TÖRVÉNYKEZÉS EGYSZERŰSÍTÉSÉRŐL. ' Elmondotta: űr. Juhász Andor a ín. kir. Kúria elnöke, a Magyar Jogászegylet perjogi szakosztályának és a Budapesti Ügyvédi Körnek 1930. április '29-én tartOtl együttes ülésében. Az előttünk fekvő javaslatot úgy fogom fel, mint egy alkalmasabb időben megvalósítandó gyökeres szervezeti és perjogi reform előfutár ját, amelynek az a főcélja, hogy a bíróságaink eljárásában régóta nélkülözött korszerű gyorsaságot — az igazságkeresés útjának felesleges megszűkítése nélkül — meghonosítsa s ezzel a talajt a végleges szabályozás részére előkészítse. Folyó évi évnyitó beszédem nyomán (ismeretes az az álláspontom, hogy a tömeges törvénygyártásnak ellensége vagyok. Ezzel a felfogásommal szemben meg kell indokolnom, hogy miért tartok mégis egy mélyreható törvénykezési reformot szükségesnek s még inkább meg kell okolnom azt, hogy a nagy reformot megelőzően miért ismerem el ennek a részleges újításnak a szükségességét. Mai előadásom ezekre a kérdésekre meg fogja adni a választ, mielőtt azonban magára a javaslatra, nevezetesen annak a polgári peres és perenkívüli eljárást érintő egyes főbb rendelkezéseire rátérnék, törvénykezésünknek néhány sarkalatos kérdésével kívánok általánosságban foglalkozni. Birói pálvám irányát és fordulatait a sors olyan változatosan rendezte be, hogy arra talán még nem is volt példa a mi birói szervezetünkben. Mint díjtalan joggyakornok léptein szülővárosom törvényszékénél a Justitia szolgálatába, végighaladtam a bírósági fogalmazói alkalmazások valamennyi fokozatán, beleértve a vidéki táblai tanács jegyzői és elnöki titkári állásokat is. majd mint tárgyaló, illetve előadó biró dolgoztam járásbiróságnál, törvényszéknél, ítélőtáblán és a kir. Kúrián, — innen azután visszatértem a törvényszékhez és mint az egyesített budapesti kir. törvényszék első elnöké, majd a budapesti Ítélőtáblának s végül legfelsőbb bíróságunknak az elnöke figyelhettem meg minden fokon, minden oldalról birói szervezetünk működését. 16