Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Dr. Tóth Lajos egyetemi tanár: magyar magánjog, dologi jog

186 értesüljön a jogi ós jogászi élei aktuálitásairól, az új jogszabályokról és ezen az úton kell haladnia a joggyakorlat ismertetésének is. Jogi szaklapirodalmunk fejlettségének bizonyítására előadó ezután párhuzamot vont á német és a magyar jogi .szaklapirodalom közöli. Németországban ezidő szerint 122 jogi szaklap jelenik meg. Ez a szám a kél ország lakosszámát (8,(500.000 és 64.500.000) egymáshoz viszonyítva, alatia van a Csonka-Magyarországon megjelenő jogi szaklapoknak, annyival ÍN inkább, minthogy azt is figyelembe kell venni, hogy a német szaklapokat az ország halárán lúl is olvassák, míg a magyar szaklapok még az összes magyar ajkuakhoz sem juthatnak el. amennyiben a megszáll! területekről a magyar szaklapok is ki vannak tiltva. Minden országnak legerősebb fegyvere — fejezte be előadását íz előadó — a kultúra és ezek között is első helyen áll a jogi kultúra. A kultúrál előbbre viszi a szakirodalom és egyszersmind annak fejlettsége fokmérője a kuliurának. Az irodalom minden munkása tehát harcos kalonája az ország, a nemzet nagy ügyének, boldogulásának. Az előadást dr. Szilágyi Artúr Károly az Országos Ügyvédszövetség társelnöke és a Budapesti Ügyvédi Kör másodelnöke az előadó édesapjára néh. dr. Nagy Dezsőre való emlékezéssel vezette be. Az előadáshoz hozzászóltak: dr. Ribáry Géza és dr. vitéz Pétery Aladár, akik a jogi szaklapok egyesülésének, illetve kooperalásának eszméjét vetették fel, végül dr. Be<k Salamon szellemes felszólalása zárta be a megindult eszmecserét. Helyettesítési akció. Életrevaló ideál valósitotl meg az Ügyvédek Szilágyi Dezső Köre. Kiindulva abból a tapasztalatból, hogy az ügyvédeknek sokszor igen nehéz gondot okoz a tárgyalások ütközése, távollét vagj más akadályozó körülmények esetén a tárgyalások ellátása, helyettesítési szolgálatot szervezeti. A helyettesítésekéi arra vállalkozó ügyvédek csekély díj ellenében látják el. A megbízásokkal dr. Váradi Imre (197—98.1, ifj-. dr. Vas Imre (214—82.) vagy (//'. Schilling Endre (1(58—45.) ügyvédekhez kell fordulni. IRODALOM. DR. TÓTH LAJOS EGYETEMI TANÁR: MAGYAR MAGÁNJOG. DOLOGI JOG. (Debrecen 1930. — 444 I.) Dologi jogi irodalmunk jelentős és rendkívüli örvendetes fejlődéséről tesz tanúságot, hogy aránylag rövid időn belül a legelhivatottahb szerzők tollából három oly mű hagyta el a sajtót, amely a dologi jog egészének tudományos feldolgozását tűzte ki a céljául. És .i jogtudomány eszmegazdaságának fényes bizonyítéka, hogy ez a három mű szinte incommensurábilis. Az időrendben első: Álmásí Antal műve az irott és nem írott magyar dologi jog kiváló tudományos kommentárja, a gyakorlati életnek hűséges útmutatója. Szladits Károly könyvét világító rakétához lehet hasonlítani, amely a dologi jognak nevezett terület legelrejtettebb zugába is bevilágít, amellett, hogy az egészről is kitűnően áttekinthető képet ad, Tóth Lajos munkája viszont a Dologi .lógnak anatómiai szempontból is kitűnően