Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3. szám - A nemzetközi jog kodifikációja. 2. [r.]

103 valamint a háborús jogra és a semlegesség kérdésére vonatkozó egyezmények által, nagy mértékben járult a megindult kodofikációs munkához és értékes szolgálatot tett a nemzetközi jognak, annak ellenére, hogy a konvenciók tág formulázása s a bennük található sok fenntartás, sokat levon azoknak valódi érlékéből. Az 1908—1909. évi londoni hajózási konferencia pedig a tengeri jogra vonatkozó joganyagot akarta egyezményileg rendezni. Anglia merev magatartása miatt azonban a konferencia törekvése sikertelen maradt. Megemlíthetjük még, hogy az európai kormányok több izben, így 1893—1894-—1900—1904-ben Hágában foglalkoztak a nemzetközi magánjog rendezésének kérdésével, illetőleg annak kodiíikációjával is. Az 1914-ben kirobbant világháború megakadályozta a tervezett 3-ik hágai békekonferencia összeülését s a vele kapcsolatos kodifikáeiós munka folytatását. A gondolat azonban nem lett eltemetve s a nagy háború után a nemzetközi jog rendezése érdekében való mozgalom újra megindult és erőre kapott, különösen a győztes országokban. 1919-ben pl. az Union Juridique Internationale bizottságot alakított egy kodifikáeiós tervezet kidolgozására.29 A békekonferenciák folyamán pedig többször felmerült az a gondolat, hogy a nemzetközi jog rendezésének és kodifikálásának feladatát a felállítandó Nemzetek Szövetségére kell bízni. A Nemzetek Szövetségének felállítására vonatkozó egyességokmány azonban a tekintetben nem tartalmaz rendelkezéseket, ellenére annak, hogy az idevonatkozó tervezetek legnagyobb része többé-kevésbé foglalkozik a nemzetközi jog problémájával. Az Állandó Hágai Nemzetközi Bíróság szabálytervezetének kidolgozására kiküldött jogász-bizottság szintén foglalkozott a kodifikáció kérdésével s Descamps és Root indítványáfa egy határozatot fogadott el, amelyben a hágai békekonferenciák mintájára egy ujabb nemzetközi konferencia összehívását javasolta a nemzetközi jog fennálló szabályainak rendezése, esetleges módosítása s a különböző szempontoknak összeegyeztetése érdekében. A Nemzetek Szövetségének 1920. dec. havában összeült első közgyűlése a jogászbizottságnak ezt a javaslatát — bár elvileg nem ellenezte a fokozatos kodiíikációt különösen az angol delegátus merev álláspontja miatt nem fogadta el s azt a zilált nemzetközi viszonyokra való tekintettel koraérettnek tartotta. A következő évben azonban már egy lépéssel tovább meni. mert védelme alatt 1921-ben Barcelonában, 1923-ban pedig Genfben összeült nemzetközi konferenciák egész sor egyezményben kodifikálták a nemzetközi közlekedésre, forgalomra és szállításra vonatkozó nemzetközi szabályok nagy részét. 88 Lásd: Union Juridique Internationale kiadványait. Páris 1919—1920.