Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Az államok közötti utódlás elmélete. Irta: Dr. Szászy István. Budapest Grill. 1928.

ponttól kezdve vau hatálya, amelytől az a tartozás átvállalásához a maga részéről is hozzájárult (184. 1.), nézetünk szerint, magánjogi elvek indokolatian átvitele a nemzetközi jog területére s ellentétben áll az államadósságnak a közönséges magánjogi tartozásoktól* eltérő azzal a különös jellegével, melyre — nagyon helyesen — szerző is rámutat. (128—129. 1.) A Különös rész II. fejezete a cselekvő, államvagyon átszállásának kérdésével foglalkozik s helyesen állapítja meg, hogy az elődállam tulajdonát képező s az átcsatolt területen levő minden ingó és ingatlan dolog az államhatalom gyakorlására irányuló nemzetközi hatáskör átszállásával ipso iure átszáll az utódállamra. Ez tényleg olyan következetes gyakorlat, hogy a benne megnyilatkozó jogelv szokásjogi szabálynak tekinthető. Az az álláspont azonban, hogy az állami köz- és magántulajdon (domaine publie és domaine privé) megkülönböztetése a nemzetközi jogban felesleges és elvetendő, már csak annyiban helyes, hogy területváltozás esetén ugy a domaine public , mint a domaine privé tulajdonjoga átszáll az utódállamra, de a megkülönböztetés fenntartása még sem indokolatlan, mert a kettő jogi természete közötti lényeges különbség a nemzetközi jogi utódlásnál is érezteti hatását. Annak semmi jogi akadálya niucs hogy az elődállamok a magántulajdonában levő dolgokat továbbra is megtartsa tulajdonául, ellenben domaine publicnek elvileg nem lehet többé tulajdonosa. Ezeket csak ugy tarthatná meg, ha azok domaine public jellegüket levetve, közönséges magánjogi tulajdonná alakulnának át, mert például lehetetlen, hogy az átcsatolt területen a közutak továbbra is az elődállam tulajdonában maradjanak. A köz- és magántulajdon közötti különbség a kértérités kérdésénél is érezteti hatását. Szerző szerint az utódállam a reászállt cselekvő vagyonért készpénzben fizetendő teljes kártérítéssel tartozik. A kártéritési kötelezettség — nézetünk szerint — is fennáll a szerzett jogok védelme alapján, mely magánjogi tulajdonát illetően az államot is feltétlenül megilleti. Kérdés azonban, érvényesithető-e a domaine publie minden kategóriájával szemben! Követelhető-e kártérítés például az átengedett területen levő közutakért? Helyesen fejti ki szerző, hogy az uralkodócsalád tagjainak magántulajdona nem képezheti az államok közötti utódlás tárgyát és hogy a trianoni szerződés idevonatkozó rendelkezései az általános jogelvekkel mennyire ellentétesek. Igen instruktivek az alapok és alapítványok jogi sorsára vonatkozó fejtegetései is. Az állami követeléseket illetően szerző különbséget tesz a közjogi és a magánjogi követelések között; a közjogi követelések — szerinte — a terület feletti impérium változásával elvesztik közjogi jellegüket, magánjogi jellegű követelésekké alakulnak át s az elődállam ugy ezeket, mint az eredetileg is magánjogi jellegű követeléseit a terület átcsatolása után is megtartja. Szerinte a trianoni szerződés értelmében sem szálltak át az elődállamnak sem közjogi, sem magánjogi követelései az utódállamokra (418. és következő lapok). Idevonatkozó fejtegetései érdekesek ugyan, de nem győznek meg az övével ellenkező, uralkodó álláspont helytelenségéről. A következő (III.) fejezet a nemzetközi jogi alanyi jogok és kötelességek átszállásával foglalkozik. Szerző — nagyon helyesen — a szerződések változó területi hatályának elvéből indul ki e kérdés vizsgálatánál, mely szerint az elődállam nemzetközi jogai és kötelességei a területi változások dacára is fennmaradnak, az utódállam jogai és kötelezettségei viszont az általa újonnan szerzett területre ipso jure kiterjednek. Hangsúlyozza azonban, hogy elvileg a nemzetközi alanyi jogok és kötelességek is lehetnek utódlás tárgyai. Hogy valamely anyagi jog vagy kötelesség átszáll-e az utódállamra, az — szerinte — azon fordul meg, hogy a felek a szerződés kötésekor minő kötelezettségeket akartak létesíteni: csak magukat akarták-e kötelezni, vagy utódaikat is, másszóval, hogy személyes jellegű vagy dologi hatálya kötelezettséget létesitettek-e? Az a tétel, hogy az államnak a szerződéskötés szabadságából kifolyólag hatásköre van egy