Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 1. szám - Magyarország Magánjogi Törvénykönyve javaslatának törvényes kötelmei
17 ügyelő felügyeleti kötelességének mindenben megfelelt. A bizonyítás a felügyelőt terheli. (1720. §.). Hiányzik a törvényből biztos útmutatás arra, vájjon a felügyelő felelőssége csupán a felügyeletre szoruló személy tiltott cselekményei, avagy annak vétlen cselekményei esetében is helyet fog-e. Es nem találunk benne világos szabályt a tekintetben sem, vájjon ez utóbbi esetben a felügyelő a maga személyére mint tiltott cselekmény tettese, avagy csak oly métékben felel, mint a cselekvőképtelen'!.1 10a. A tilos cselekmény tettesei egymás között vétkességük arányában felelősek. Ha ez meg nem állapitható, eyyetilö részek ben. Az ügyleti megbízottnak az ügykörébe eső tennivalói teljesítésében elkövetett tiltott cselekményeiért a megbízó felel. De kimentése céljából bebizonyíthatja, hogy kellő gondossággal járt el iigy a megbízott személyének kiválasztásában, mint a felügyelet és a szükséges utasításadás körül is. Bizonyíthatja és mentesül azonban azáltal is, hogy a kár kellő gondossága mellett is bekövetkezett volna (1721. §.). Felelősség terheli az MMT. szerint azt a személyt is, aki szerződésileg arra vállalkozott, hogy a megbízott személyét megválasztja, hogy reá felügyel, hogy neki utasításokat ad. Méltányosság és a felek vagyoni viszonyainak alapulvételével tárgyi alapon felel a megbízó, ha a megbízott a kártokozó cselekményt nem az ügykörébe eső eselekménv teljesítésében, hanem csak e teljesítés alkalmával követte el. (1721. §.) Az ]V hallgatása folytán kétséges, pedig tisztázandó volna, vájjon akként felel-e a megbízó akkor is, ha a megbízott a tilos cselekményt ugyan a megbízás teljesítése alkalmával, de utasításának egyenes megszegésével követte el (excessus mandati)? 11. MMT. szerint a tiltott cselekményt elkövetésének következménye a kártérítés. (1709. §.). Az 1111. §-a szerint a kártérítésre kötelezett a közvetett kárt is köteles megtéríteni. Azonban az adós által vétlenül előre nem látott körülmény véletlen közrehatásából előállt rendkiviili kárra az adós kötelezettsége csak akkor terjed ki, ha őt szándékosság vagy súlyos gondatlanság terheli. Viszont az 1719. §-a szerint, aki a törvénynek vagy a törvényes hatáskörébe eljáró hatóságnak oly parancsa, vagy tilalma ellen vét, amely a kár megelőzését célozza, annak bekövetkezte esetében nem hivatkozna tik arra, hogy a kárt előre nem láthattaE szabályok összevetéséből pedig; folyik, hogy MMT. szerint az adós szándékos vagy súlyosan gondatlanul elkövetett, tiltott károkozása esetében elvileg a bár előre sem látott de. a mondhatni „rendes közvetett" kárért is felel. Ez talán kissé túlmegy a határon. Az angol jog a tilos cselekmények okozta kárt sem itéli meg, ha a kár a tiltott cselekménnyel ugyan még okozatos láncolatban áll, de ez a kapcsolat oly távoli, hogy rendes gondossággal előre nem volt látható. Ezt ngy az 1709. mint az 1111. ^. joghatásainak körülhatárolásaként a törvényben szintén ki kellene fejezni. Arra az esetre is, ha a túlontúl távoli kár nem mondható is éppen oly rendkívüli kárnak, amely az adóstól vétlenül előre nem láthatott körülmény közrehatásával állt elő. 12. Az egyes tiltott cselekményeket tárgyazó rendelkezéseknél MMT. megkülönbözteti a személy és a vagyon ellen irányulókat. Azonban az 1725—1730. §§-okban a személyiségi jogot teljesen emlitetlenül hagyja. Az 1730. ugyan utal arra, hogy a személy ellen irányuló tiltott cselekményekre is a kártérítés általános szabályai alkalma Magyar Jogi Szemle. 2