Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Magyarország Magánjogi Törvénykönyve javaslatának törvényes kötelmei

18 zandók. De a MMT. 107. <j>-a a személyiség jogának megsértésénél nem emlékezik meg- külön az ezzel kapcsolatban a jelen gyakorla7 tunkban és a becsület védelméről szólótól egészen a tisztességtelen versenyről szóló törvényig ujabbi irott forrásainkban is ismételten és tudatosan kifejezésre jutott nem vagyoni kártérítésről, illetve az elégtételről. Az 1111. §-ban foglalt az a szabály pedig, amely szerint szándékosan vagy súlyos gondatlanságból elkövetett tiltott cselekmény, vagy kötelességsértés körülmények között elégtétellel is járhat, nem elégséges. Egyfelől azért, mert a személyiségi jog oly érzékeny jogosultság, amelynek sértésénél a » gondatlanság fokozatai nem nagyon indokolhatók. Másfelől azért, mert amennyiben a halált okozó tiltott cselekményekre az 1111. §. általános szabálya dacára is különös szabályra is van szükség, ez a személyiségi jog tiltott sértéseinél sem lehet felesleges. Az élet és a testi épség elleni tiltott cselekmények joghatásait MMT. nagyjából a mai jognak megfelelően szabályozza. •Ezeket legfeljebb kissé kiélezi. így kiemeli, hogy ölésnél a sértés folytán időelőtt megszűnt vagyoni jog elesése által okozott kár (1725. §.) is megtérítendő. Azután a tartásra jogosult kártérítési igényét nem teszi függővé a tartási igény törvényes alapjától íu. o.). Továbbá a személy ellen irányuló tiltott cselekményeknél kártérítést ad annak a jogosultnak is, aki a sértés folytán a sértettnek törvényen alapuló szolgálataitól elesett (házastárs, gyermek szolgálataitól), Végül a biró belátására bizza a járadék igényének biztosítását és annak végkielégítéssel való helyettesítését (1729. §.)• Á vagyon ellen irányuló tiltott cselekmény által elvont vagyontárgy véletlen rosszabbodása vagy elenyészte MMT. szerint a sértőt terheli. Kivétel a causalis nexus detractivus, vagyis, ha a visszaadás a tiltott cselekmény nélkül is lehetetlen volna (1731. §.). Az elvont vagyontárgy értékelésére MMT. helyesen az adóskésedelem szabályait alkalmazza (1732. §.). A tettes költekezéseit és költségeit csak a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint térítteti meg (1733. §.). Ebben többek között benfoglaltatik az a mai birói gyakorlatnak is megfelelő és a MMT. birtokszabályaiba is felvett tétel (492. §.), amely szerint a szándékosan elkövetett tiltott cselekmény által elvont dolog visszatartása a tettes költekezése kiadásai stb. megtéritésének cimén sem lehetséges. 13. Hallgat MMT. az államnak és a köztestületeknek a köztisztviselők, illetve a hivatalnokok által jogellenesen okozott károkra vonatkozó felelősségéről. A mai gyakorlat e kérdésben korántsem mondható egységesnek. Benne két felfogás harcol. Az egyik szerint az állam ily felelősségének esetei kivételek, amelyek az egyes törvényekben taxatíve fel vannak sorolva (187., 188., 191. EH.). A másik állandóan kísérli — még pedig itt-ott sikerrel — annak az elvnek az alkalmazását, hogy a 84. számú teljes ülési határozat szabálya az állam és a többi köztestület itt szóbanforgó felelősségére is áll. MMT-nek ebben a kérdésben állást kellene foglalnia. Még pedig — ugy tetszik — a köztestületek felelősségének irányában. A háború utáni viszonyok és jogszabályok tömege az állam és a többi köztestület beavatkozásának és magánjogi kihatású interferenciáinak egész tömegét szülte. Ily viszonyok között pedig még sokkal inkább mint már a háború előtti jogban is a törvényhozási ethikának kategorikus imperativusa a köztestületek felelősségének a kódexben való kétségtelen és törvényes szabályozása.