Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Magyarország Magánjogi Törvénykönyve javaslatának törvényes kötelmei

16 nálatával vagy egyébként fosztotta meg magát öntudatától . . akkor az e célból való szándékos vagy gondatlan hipnózisba ejtetést síb. is felölelné, ami kivánatos. 7. Kizárja a jogellenességet a T. szerint a sértő erösebb joga, akkor ha a cselekmény jogos védelemből történt (1712. §.) A jogos védelem állat és cselekvőképtelen személy támadásával szemben is helyet fog (1712. §.). Aki a cselekvőképtelen személy támadását vétkesen előidézte, a jogos védelemből a támadóra hárult kárért (1712. §. 2. bek.) felel. E szabályt az állat általi támadásra is ki kel lene terjeszteni. Mai szövegében a T. csak végveszélyre tartalmazza (1712-§.). A jogos védelemre nem. Csak következtetés alapján olvasható ki belőle (1713. §.). 8. Végszükségben a T. szerint idegen dolog feláldozható. De csak akkor, ha az másnak személyét vagy vagyonát közvetlenül fenyegeti, ha a fenyegető vagyoni káréri a dolog tulajdonosa vagy birtokosa felelős lenne és a feláldozás vagy megrongálás által okozott kár nem aránytalanul nagyobb, mint a dolog által fenyegető (1713. §.). A veszélyes helyzetet vétkesen előidéző a feláldozás stb. által okozott kárjáért felel (1713. §.). 9. A tiltott cselekmény hatásait kizáró ok a sértő jogos önsegédye is. Ezt a T. szabatosan fekteti a jogérvényesítésre. És helyesen határozza meg; dolog önhatalmú elvitelében vagy a kötelezett által tűrendő cselekmény ily véghezvitelében (1714. §.). Jogos önsegély csak akkor foghat helyet, ha enélkül a jog érvényesítése tetemesen megnehezül vagy egészen meghiúsul. Ez természetesen csak azokra az esetekre áll, amelyekről a törvény mást nem mond. Mást mond a birtokönsegélyről, amelynél e feltétel hiányzik (459. §.). A 1714. %-nak talán az általános önsegély és a birtokönsegély viszonyára utalnia kellene. Az önsegélyü dologelvétel végrehajtási vagy előzetes biztosítási uton bíróilag igazolandó. Ennek elmaradása, vagy sikertelensége a dolog visszaadására kötelez. Az önsegély csak a veszélyhez képest szükséges mértékben gyakorolható. Akár e mértéknek, akár az önsegély előfeltételeinek, bár véletlen elmulasztása is, kártéritése kötelez (1714., 1715. §.). A sértett erősebb jogán maradnak el a tiltott cselekmény hatásai, ha a sértés a sértett rendelkezései hatalmába esik és ez abba beleegyezett (1716. §.). A. T. a sértettnek a sértésbe való beleegyezését nyilván ügyletnek tekinti. Innen van az, hogy azt nem veszi hatályosnak, ha a tettes azt tisztességtelen befolyásolással a sértett elmebeli fogyatékosságának, tapasztalatlanságának, könnyelműségének, függő, vagy a nála elfoglalt bizalmi állásának kihasználásával érte el. Hivatalból üldözendő bűncselekménynél, amelyet a sértett beleegyezése sem tesz büntetlenné, a T. á közvetlenül sértett beleegyezését csak a közvetve sértett szempontjából (a tartásra jogosult hozzátartozó stb.) nem tekinti hatályosnak. Ez azonban figyelmen kivül hagyja, hogy a büntetőjog szabályaiból itt feltétlenül kiolvasandó a törvény ama célzata is, hogy az ily beleegyezésnek egyáltalán nem kiván jogi jelentőséget tulajdonitani. Más szalmákkal a beleegyezés ügylete itt törvénybe ütközik és mint ilyen magánjogilag a sértett szempontjából sem lehet érvényes. Ezért a 1716. §. 2. bekezdését a közvetlenül sértett kártérítési jogára is kiterjezsteném. 10. Felügyeletre szoruló személyek által okozott kárért a T. azt a személyt teszi felelőssé, aki a felügyeletre törvénynél fogva, vagy szerződés alapján köteles. A felelősség elmarad, ha a kár a felügyelet kellő gyakorlása esetében is beállt volna, vagy ha a fel-