Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - A hütlen elhagyás, mint a H.T. 80. §. a) pontja alá vont bontóok kérdéséhez

232 békés, kölcsönös gazdasági együttműködésével és nem elsősorban jogászi eszközökkel juthatnak leghamarább megvalósuláshoz. A karteleket és a nemzetközi karteleket négy évtizeddel ezelőtt, mikor először feltünedeztek, az egyik karteljogi iró a szükség gyermekeinek nevezte. A mai kartelügyi irodalom a világgazdaság lázas jelenségének mondja a nemzetközi karteleket, amelyek a termelő iparok türelmetlenségéből és idegességéből születtek meg, mikor látták, hogy kormányaik helyett maguknak kell az országhatárokon keresztül egymásnak baráti jobbot nyujtaniok, hogy a hivatalos kormányszervek helyett maguk szervezzék meg a termelés anarchiájának helyén a racionális és észszerű gazdasági együttműködés harmonikus rendjét.13 Ugyanez a lázas tünet észlelhető a nemzetközi jogban is, mihelyt a nemzetközi kartelek érintik. A nemzetközi jog közjogi panaceákat és reformokat, kartelrendészetet és kartelbiráskodást sürget, ahelyett, hogy elsősorban a nemzetközi kartelek igazi, magánjogi problémáit tárná fel és ezek megoldására törekednék. A nemzetközi magánjognak a nemzetközi kartelek igazi jogászi problémáival kellene foglalkoznia a helyett, hogy a közgazdasági politika hatáskörébe tartozó kérdésekkel bibelődik. Higyjük azonban, a helyes egyensúly itt is helyreáll és a nemzetközi kartelek a nemzetközi magánjogot olyan kérdések elbírálásához és megoldásához viszik, amelyek tisztázása a nemzetközi magánjog gazdagodását fogja jelenteni. Mi, jogászok, ezzel a munkánkkal csak nagyszerű hagyományainkhoz fogunk hivek maradni: a népek békés gazdasági és szellemi együttműködésének leszünk előmozdítói és egy szebb jövő felé visszük a szenvedő emberiséget, egyformán szolgálván a nemzetek nagy családjának közös érdekeit. A hűtlen elhagyás, mint a H. T. 80. §. a) pontja alá vont bontóok kérdéséhez. Irta: Dr. Sztehlo Dezső ügyvéd. Dr. Tóth Györgynek a „Magyar Jogi Szemle" f. évi februári számában megjelent cikke irodalmi harcot indit a m. kir. Kúriának azon gyakorlatával szemben, amely a hűtlen elhagyás tényálladéki elemét a H. T. 80. §. a) pontja alá eső házastársi kötelesség súlyos megsértése körébe is vonja. A harcot a jogászi elme oly hatalmas csapásaival inditja meg, hogy alig merészelnék benne részt venni, ha ezen gyakorlattal szemben maga is el nem ismerné, hogy ez a gyakorlat okszerű volt és a közjóra tört. A megindult vitában tehát én más szerepet nem vállalok, mint annak kimutatását, hogy a gyakorlat okszerűségét és a közjóra törekvését azok a körülmények, amelyeket a cikkiró felhoz, meg nem szüntették. 13 Étienne Fouguére: Progrés de la Fédération Internationale de \a Soie. L'Économie Internationale. 1929. 52. 1. — R. Duchemin: Les ^spects cardinaux de l'Industrie Chimique. Mémoire présenté á la Coníérenee Économique Internationale de 1927. — Dr. Meinhardt: L'entente pour Développement et le Progrés de l'Industrie des Ampoules Électriques. Journal de la Chambre de Commerce Internationale. Paris Juin—Juillet 1926.