Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Az idegen állami érdekek és a nemzetközi érdekek védelme a büntetőjogban

214 menynek nem az volna a célja, hogy az összes államok nemzeti törvényhozásának a pénzhamisításra vonatkozó rendelkezéseit egységesítse, hanem csak az, "hogy az államokkal bizonyos közös alapelveket és védekező rendszabályokat elfogadtasson és ily módon egyes államok törvényhozásának az idegen pénzek hamisítóival szemben mutatkozó közömbösségét megszüntesse és e téren az idegen állami érdekeknek a belföldi érdekekkel egyenlő védelmet biztosítson. A pénzügyi bizottságnak 1926. évi december hó 13-án kelt C. 723. M. 266. számú jelentése ezeket az alapelveket fel is sorolja. Vegyük tehát azokat az alábbi felsorolás szerint egyenkint vizsgálat alá abból a szempontból, vájjon a magyar büntetőtörvények rendelkezései az azokban kifejezésre jutó kívánalmaknak megfelelnek-e1? a) A pénzhamisítók által kifejtett minden tevékenység a törvény rendelkezései alá essék. A magyar jog szerint büntettetik 1. a pénzhamisítás büntette és vétsége a Btk. 203. §. és a Bn. 40.§-ai szerint és az erre irányzott előkészületi cselekménnyel párosult szövetség (Btk. 204. §.), 2. a hamispénz forgalomba hozatala és e célból való megszerzése (Btk. 206. §.), 3. a hamispénz csalárd használata, (Bn. 41. 42. §.), 4. a hamispénz kiadásának vétsége (Btk. 209. §.), 5. a bankjegyek jogosulatlan kibocsátásának vétsége (1924 :V. t.-c. 11. és 12. §) és végül közhitelpapirok hamisítása (Btk. 210. 211. §.). A magyar Kbtk. II. részének IV. fejezete pedig a pénz és értékpapírok hamisítására vonatkozó kihágásnak minősít bizonyos cselekményeket, amelyek a pénzhamisítással rokon természetűek vagy annak előkészítésével kapcsolatosak: 1. pénzhamisítás forgalomba hozatal célzata nélkül (Kbtk. 55. 2. olyan erőműtani vagy vegyészeti készülékek használata, amelyek hamis, vagy hamisított pénz készítésére alkalmasak (Kbtk. 56. %.), 3. az 1. és 2. alattiak a közhitelpapirokra való vonatkozásban (Kbtk. 57. %.), 5. bizonyos technikai eszközöknek engedély nélküli készítése vagy nem jogosított megrendelő részére való átadása (Kbtk. 58. %.). Nézetem szerint ezekkel a rendelkezésekkel szemben, különösen, ha figyelembe vesszük más államok büntetőjogának hiányait, aligha lehet a Nemzetek Szövetsége által felvetett szempontból a hiányosság vádját emelni. Részünkről ilyen körülmények között legfeljebb a már meglevő és teljesen kiépített rendszer egyes pontokon való szigorításáról lehet szó, pl. arról, hogy egyes kihágások vétséggé emeltessenek. b) A szándék csalárdságára tekintet nélkül tiltani és büntetni kell a pénzhamisítással vonatkozásban levő minden eljárást; a szándék csalárdságának hiánya legfeljebb csak az enyhébb büntetést indokolhatja. A Btk. 203. §-a különleges célzatot kíván, nevezetesen e rendelkezései alá csak az esik, aki azon célból követi el a pénzhamisítást, hogy az előállított hamis vagy nem teljes értékű pénz valódi, illetve teljes értékű pénz gyanánt forgalomba tétessék. Egyébként a csalárd szándék („intention frauduleuse") nélküii pénzhamisítást a Kbtk. I. rész IV. fejezetének fentebb idézett rendelkezései büntetés alá vonják és igy a fenti kívánalomnak a magvar jogrendszer megfelel. c) A pénzhamisítás és a hamis vagy hamisított pénznél: csalárd szándék melletti forgalomba hozatala vagy bűntettnek fagy vétségnek minősíttessék. A fentiekből kitünőleg a magyar jogrendszer ennek a kívánalomnak is megfelel és legfeljebb az jöhet szóba, hogy a Kbtk.