Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Ünnepi beszéd elmondotta a Hatásköri Bíróságnak 1928. évi december 22. napján tartott jubiláris teljes ülésében

8 tásának tartamára titkos szavazással egy tagot és két helyettest válasszon, kimondván, hogy a megválasztott a megbízást elfogadni köteles és a Hatásköri Biróság tagságáról le nem mondhat s végül, hogy a megválasztott nem lehet tovább tagja a Hatásköri Biróságnak, mind ameddig az őt megválasztó biróságnak a tagja. Gondoskodás történt ugyanebben a törvényszakaszban aziránt is, hogy ha két olyan különbiróság között merül fel hatásköri összeütközés, amelyek mindegyike részvételi joggal bir a hatásköri bíráskodásban, ugy az egyik különbiróság tagja a kir. Kúria, a másik különbiróság tagja pedig a kir. Közigazgatási Biróság birája helyett vegyen részt a Hatásköri Biróság tanácsában, vagyis, hogy ilyen esetben az eljáró tanácsnak hat rendes tagja közül kettő lépjen ki s ezek helyét az összeütközésben érdekelt két különbiróságnak egy-egy tagja foglalja el. Mindezek a szervezeti .intézkedések az Ítélkezés szakszerűségét vannak hivatva biztosítani s ugyanezt a célt szolgálja a novella 6. §-ának az a rendelkezése is, hogy: „ha a hatásköri összeütközés honvédbirósággal szemben merült fel, a hatásköri bírósági tárgyalás határnapjáról a koronaügyészen felül a honvédkoronaügyészt is értesíteni kell. A honvédkoronaügyész ilyen esetekben a hatásköri biróság előtti eljárásban ugyanazokat a jogokat gyakorolja, amelyek az 1907:LXI. t.-e. értelmében a koronaügyészt megilletik." A novella 13. §-a a jövőre nézve is lehetővé kívánja tenni, hogy a Hatásköri Biróság mentesüljön olyan kérdések érdemleges tárgyalásától, amelyekben már a legfelsőbb honvédtörvényszék állásfoglalása kizárhatja a hatásköri összeütközés kialakulását és hogy az összeütközés csak akkor tekintessék kialakultnak, amikor a legfelsőbb honvédtörvényszék is a magáévá teszi a honvédség eljáró parancsnokának az álláspontját. Ezt a célt szolgálja a novella 13. §-ának (a honvédség katonai bűnvádi perrendtartásról szóló 1912:XXXIII. t.-c. 40. §-át helyettesítő) az a rendelkezése, hogy, ha a legfelsőbb honvédtörvényszék a polgári büntetőbíróság nézetében nem osztozik, az ügyet a hatásköri biróság elé terjeszti és hogy ebben az esetben az ügyet a legfelsőbb honvédtörvényszók és a polgári büntetőbiróság között felmerült hatáskörű összeütközésként kell elbírálni. Polgári birói hatóság és a katonai hatóság között nem büntető ügyben felmerülő hatásköri összeütközésnek az elintézése, amint ez az alaptörvény javaslatának miniszteri indokolásából is kitűnik, kezdettől fogva a Hatásköri Biróság elé tartozott. Idevonatkozóan a Hatásköri Biróság hatáskörének kiterjesztésére a novellában tett rendelkezéseken felül külön uj rendelkezésre nem volt szükség. Az alaptörvény 19. §-a szerint a Hatásköri Biróság ugy