Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Ünnepi beszéd elmondotta a Hatásköri Bíróságnak 1928. évi december 22. napján tartott jubiláris teljes ülésében

9 pozitív, mint negatív hatásköri összeütközés esetében föltéve, hogy az ügyazonosság megállapítható és az eljárásra az illető hatóságok valamelyike hatáskörrel bir, csak afelől határozhatott, hogy az ügyben az eljárás a rendes bíróság, a közigazgatási bíróság, vagy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tar tozik, ellenben határozata nem terjeszkedhetett ki arra, hogy a birói, vagy közigazgatási uton melyik birói, vagy közigazgatási hatóságnak, kell eljárnia. A novella 4. §-ának második bekezdése a különbiróságokra való tekintettel azt az njabb rendelkezést tartalmazza, hogy ha a Hatásköri Bíróság akként határoz, hogy az ügy különbiróság hatáskörébe tartozik, határozatában ezt a különbiróságot megnevezi. A megnevezés — nyilvánvalóan — akképen értendő, hogy, ha a különbiróság egyetlen szervből áll, mint pl. az Országos Földbirtokrendező Bíróság akkor tényleg magát a különbiróságot kell megnevezni, el lenben, ha különböző birói szervekből álló különbiróságról van szó, mint pl. katonai büntető bíróságról, vagy mukásbiztositási bíróságról, ugy csak az eljárásra hivatott különbirósági ágazatot kell és lehet a határozatban megjelölni. Ez volt különben a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata az Országos Földbirtokrendező Bíróság és a munkásbiztositási bíróság részéről felmerült hatásköri összeütközések eseteiben is. Az uj törvény egyik leglényegesebb ujitása a Hatásköri Bíróság döntvény alkotási jogával kapcsolatos. A novella 10. §-a ugyanis azt az uj rendelkezést tartalmazza, hogy a Hatásköri Bíróság teljesülési határozatait a bíróságok és a közigazgatási hatóságok mindaddig követni kötelesek, amíg azokat a Hatásköri Bíróság teljes ülése meg nem változtatja. Az 1907-es törvény 6. §-án alapuló ügyrend eddigelé is feljogosította ugyan a. Hatásköri Bíróságot arra, hogy elvi kérdésekben teljesülési határozatokat hozzon; ezzel a jogával azonban a Hatásköri Bíróság egyetlen esettől eltekintve nem élt, nyilván azért nem, mert ezeknek a teljesülési határozatoknak még befelé sem volt meg a teljes kötelező erejük, kifelé, vagyis a birói és közigazgatási hatóságok irányában pedig egyáltalán nélkülözték azt. Ha a Hatásköri Bíróság részéről a konkrét ügyben, esetleg azoknak egész sorozatában kifejezett jogelvet a birói vagy közigazgatási hatóságok nem követték, ugy ezzel szemben a Hatásköri Bíróság — a döntése alá kerülő ujabb konkrét esettől eltekintve — tehetetlen volt. Az uj törvény sem teszi ugyan a konkrét ügyben kifejezett jogelvet más hasonló esetekben a birói és közigazgatási hatóságok számára kötelezővé, de megadja a módot a Hatásköri Bíróságnak ahhoz, hogy az elvi jelentőségű határozataival ellentétes birói vagy közigazgatási hatósági gyakorlat állandósulását megakadályozza azzal, hogy a konkrét esetben hozott határozatát teljesülésben felülvizsgálván, az abban kifejezésre