Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Az idegen állami érdekek és a nemzetközi érdekek védelme a büntetőjogban

212 A súlypont csak azon fekszik, hogy a cselekmény a Btk. és az azt kiegészítő törvények szerint elvileg büntethető legyen. Angyal szerint (Büntetőjog tankönyve II. kötet, 86. oldal) a Btk. a magyar törvények iránt való köteles tiszteletet védi, következésképen a külföldön elkövetett s a külföldi törvényekben meghatározott bűncselekménynek belföldön való felmagasztalása csak az esetre vonható a Btk. 174. §-a alá, ha a cselekmény a magyar törvény szerint is büntetendő, mert ez esetben már a magyar állam erkölcsi lénye is sérelmet szenved, amennyiben erkölcsösnek lesz feltüntetve egy olyan cselemény, amelyet az állam törvénye nemcsak erkölcstelennek, de büntetendőnek is tart. Más az eset, ha nem maga a bűncselekmény, hanem valamely konkrét eset alkalmából csupán a külföldi állam Ítélkezése biráltatik felül; ez egyszerűen a külföldi törvény iránt tanúsított merő tiszteletlenség, amely azonban a magyar állam fenhatóságán mi csorbát sem ejt és igy nem vonható a Btk. 174. §-ának szankciója alá. A magyar hatóságok egyizben megszüntették az eljárást, bűncselekmény hiányában, olyan egyénnel szemben, aki az erő« szakos anarchistákat dicsérte fel. A magánosok elleni erőszakról szóló VII. fejezetben már támpontot találhatunk arra, hogy az idegen államok külképviseleti hatóságainak épületeit, a követnek, konzulnak, követségi vagy konzulátusi tisztviselőknek magánlakását, büntetőjogi védelemben részesíthessük bizonyos erőszakoskodásokkal szemben. A Btk, 175. §-a szerint ugyanis magánosok elleni erőszak forog fenn, ha valamely csoport, azon célból, hogy személyeken vagy dolgokon erőszakot kövessen el, valakinek lakába . . . betör. A követség vagy konzulátus épületén kivül elhelyezett dolgoknak pl. címer, zászló, felirat megrongálása egy tüntető csoport által nem esik ide, mert e §. szerinti cselekmény csak akkor forog fenn, ha „betörés" történt. Azonfelül a birói gyakorlat szerint a csoport fogalmához nem elég, ha 6—7 ember van jelen. Ilyen kisebb alakulatnak a követségi vagy konzulátusi épületbe, vagy a követ vagy konzul magánlakásába való betörése nem esik ide, bármily súlyos külpolitikai zavarokat okozhatna egyébként. A Btk. 176. §-a általában büntetvén valamely csoport által nyilt helyen, akár személyeken, akár dolgokon elkövetett erőszakot, módot ad arra, hogy ezen az alapon büntessük valamely idegen állam követének, követségi tisztviselőjének, vagy valamely nemzetközi bizottság vagy idegen delegáció tagjainak, konzuljának stb. csoportos támadóit, amennyiben a támadás nyilt helyen történt. Ide eshetik az idegen államfők, miniszterek stb. vasúti kocsijának vagy gépkocsijának valamely csoport által nyilt helyen történt bántalmazása, a futárposta megtámadása. Ide és nem a 175. §. alá esik a külképviseleti hatóságok nyilt helyen elhelyezett zászlóinak, címereinek, feliratainak bántalmazása, a követségi vagy konzulátusi épület külső részének megrongálása. A polgároknak választási joga ellen elkövetett büntettek és vétségek esetében az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925. évi XXVI. t.-cikk X. fejezete csak a magyar közjogból folyö állampolgári- jogokat védelmezi. Nem részesül védelemben valamely nemzetközi megállapodás alapján elrendelt népszavazás választási rendje. Idegen állampolgároknak saját hazájuk közjogából folyó állampolgári jogai nem részesülnek védelemben. Nyilvánvaló azonban, hogy egy idegen állam választójoga elleni bűncselekmény nálunk is büntethető lehet, amennyiben kimeriti valamely Btk. szerinti bűncselekmények, pl. személyes szabadság megsértésének, okirathamisitásnak tényálladéki elemeit.