Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 5. szám - A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének megalakulása
195 szükségletek között. Az adópolitika akkor racionális, ha a kétirányú szükséglet kielégitése azok relativ fontosságának arányában történik. A szükségletkielégitési skálának olyan megbontása, amely kisebb fontosságú kollektiv szükséglet kielégítését a relatíve nagyobb fontosságú egyéni szükséglet kielégitése elé helyezi, jelenti a túladóztatást. A fentvázolt elméleti megvilágítás alapján az előadó részletesen foglalkozott a legutóbbi évek költségvetési tételeivel, valamint a szanálás óta történt állami beruházások kérdésével. A költségvetési keretek állandó tágitása utján egyre gyengülő jelentőségű kollektiv szükségletek nyernek kielégítést, ami egyúttal egyre fokozódó sulyu egyéni szükségletek feláldozásával kapcsolatos. Ennek a folyamatnak az eredménye nz nz ellentét, amely a virágzó államháztartás és az elszegényedő közgazdaság között jelentkezik. Az állami beruházások megítélésénél téves az a kiindulópont, amely a beruházások utján a közgazdaságnak a szükséges tökékkel való ellátására hivatkozik. Az állami beruházások csak olyan tőkét bocsátottak a gazdasági élet rendelkezésére, amelyet előzetesen a túladóztatás ugyanazon gazdasági testtől elvont és nagyon kétséges, hogy a szóbanforgó tőkék felhasználása az állam gazdálkodásában helyesebben történt, mint ahogy az a magángazdálkodásban történt volna. Tőkeszegény országban azokat a tőkeelhelyezéseket kell előnyben részesíteni, ahol a tőke reprodukciója gyorsütemű. A hosszú lejáratú állami invesztíciók tekintélyes részben olyan kiadások voltak, amelyek a tokefelhasználás legcélszerűbb formáinak nem tekinthetők. A multak tapasztalatai alapján a jövőre nézve az elméleti igazságok gyakorlati következtetéseinek szigorúbb levonására van szükség, ami azt jelenti, hogy az államháztartási kiadásoknak szükségszerüleg harmóniában kell maradniok a közgazdaság mindenkori erőviszonyaival. Az Országos Ügyvédszövetség vidéki osztályaiban rendezett előadások. Az Országos Ügyvédszövetség szombathelyi osztálya a szombathelyi ügyvédi kamarának folyó évi március hó 23-án tartott tisztújító közgyűlése után az újonnan megválasztott tisztikar tiszteletére a Sabaria-szállóban díszvacsorát rendezett, amelyen a központ képviseletében megjelent dr. Király Ferenc ügyvezető titkár. A vacsoránál dr. Reindl Elek, dr. Náray-Szabó Lászlót, a szombathelyi ügyvédi kamara újból megválasztott elnökét, valamint a kamara uj tisztikarát üdvözölte, mire dr. NáraySzabó László kamarai elnök válaszolt és beszédében egyúttal kiterjeszkedett az ügyvédségre vonatkozóan és az igazságszolgáltatás egyszerűsítésével kapcsolatosan tervbevett igazságügyi reformokra és a szombathelyi ügyvédi kamarának ezeknél történt állásfoglalására. Ezután dr. Király Ferenc ügyvezető titkár tartotta meg előadását Racionalizációt a magyar ügyvéd életébe! cimmel. Az előadó utalt arra, hogy az a gazdasági korszak, amelyben ma élünk, az u. n. kései kapitalizmusnak korszaka, amelyet az organizált magángazdasági és közösséggazdasági életre való törekvés jellemez. A modern termelés már racionalizál, ami annyit jelent, hogy valamennyi tényezőjét igyekszik a lehető legjobban, legtöbbször és leggazdaságosabban kihasználni egy olyan termelési együttműködés keretében, amely a javak, a munka és az idő felesleges elprédálását tervszerűen előre kizárja. Kiindulván azután abból, hogy az ügyvédi munka maga is gazdasági tevékenység, felvetette azt a kérdést, hogy vájjon a magyar ügyvéd működése ugy közéleti, mint magángazdasági vonatkozásaiban, a racionalizáció gazdasági próbakövén megállja-e a helyét? Az előadó a magyar ügyvéd tevékenységével szembeállította az angolországi barristereknek és solicitoroknak a „százszázalékos pénzcsinálás" elvén alapuló működését és kifejtvén, hogy ezzel szemben a magyar ügyvédi működést a közélettel való szorosabb egybekapcsolódás jellemzi, az angol példát figyelmeztetőül vette arra, hogy gazdasági érdekeink mellőzését túlzásba vinnünk nem szabad. Az előadó ezután vizsgálta a mai magyar ügyvédi közélet és az ügyvédi magángazdasági tevékenység jelenségeit 14*
