Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 5. szám - A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének megalakulása

194 Előadás a Szentszék nemzetközi jogi helyzetéről. A Magyar Jogászegylet nemzetközi jogi szakosztályának április 26.-i ülésén Buza László szegedi egyetemi tanár tartott előadást a Szentszék nemzetközi jogi helyzetéről a lateráni egyezmény szerint. Előadásában kifejtette, hogy a lateráni egyezmény legnagyobb jelentősége nemzetközi jogi szempontból az, hogy a pápa világi szuverénitása alatt uj államot hoz létre: a Citta del Vaticanot. A Citta del Vaticano az államiság minden lényeges kritériumával rendelkező szuverén állam. Az állam megszokott tipusától különbözik ugyan, mert nem végzi mindazokat a funkciókat, melyeket az állam rendszerint végezni szokott, de e funkciók végzésének csak a tényleges szükségessége, illetőleg a tényleges lehetősége hiányzik. A Szentszék a Citta del Vaticano szuverén államisága alapján a nemzetközi jog alanya s ilyenként való elismerését az összes államoktól igényelheti. De speciális jogalany, mert ez a nemzetközi jogalanyiság nemcsak a Citta del Vaticano világi szuverénjéé, hanem egyszersmind azé a lelki hatalomé is, mellyel a Szentszék, mint a r. kath. egyház feje rendelkezik. A Szentszék nemzetközi jogi cselekvőképessége két ponton korlátozott: 1. mint állandóan semlegesített állam nem viselhet háborút és háborúval nem támadható meg; 2. távol tartja magát az idegen államok közötti ellentétektől, kivéve, ha közvetitését kérik. Hogy a Szentszék csatlakozik-e a Nemzetek Szövetségéhez, a jövő kérdése. A keresztény ethikai elveknek a nemzetközi életben érvényesülése szempontjából csatlakozásának nagy jelentősége volna. Az előadáshoz Stolpa József miniszteri tanácsos szólt hozzá. Eámutatott arra, hogy a nemzetközi életben hovatovább növekszik a szellemi és erkölcsi erők súlya. Ezek az erők érvényesülni tudnak fizikailag bevégzetteknek látszó tényekkel szemben is és nem lehet velük tartósan szembeszegezni a fizikai túlerő hatalmát. A lateráni egyezmény nemzetközi jelentősége főleg abban van, hogy a szerződő felek visszatértek a nemzetközi viszonyoknak a kölcsönös békülékenység, a jog és igazság s a történelmi szükségesség szerinti szabályozásához. A Magyar Jogászegylet pénzügyi szakosztályának f. évi április 11-én Benedek Sándornak, a kir. Közigazgatási Biróság másodelnökének elnöklete alatt tartott ülésén dr. Görög Frigyes ügyvéd, a Tébe előadója tartott előadást Adózás és közgazdaság cimen. Az előadás tartalma a következő: A szanálási tervezet a magyar állam normál költségvetésének kiadásait és bevételeit kereken 460 millió pengőben irányozta elő, mivel szemben az elmúlt költségvetési év bevételei 960 millió pengőnél többet tettek ki. Az állami gazdálkodásnak ilyen nagymértékű fellendülésével párhuzamos irányú fejlődés a közgazdasági életben, sajnos, nem tapasztalható, sőt ellenkezőleg meg kell állapitani, hogy közgazdaságunk helyzete, ha talán nem is visszafejlődést, de mindenesetre stagnációt mutat. Stagnáló közgazdasági viszonyok és emelkedő közterhek mellett természetszerűleg általánossá vált a panasz a túladóztatás miatt. Mindaddig azonban, mig a túladóztatás lényege a pénzügyi tudományban kifogástalan meghatározást nem nyer, a bajok orvoslására szolgáló gyakorlati intézkedések sem állapithatók meg helyesen. Ez a kérdés igy átvezet az államgazdálkodás és az adózás alapvető elméleti kérdéseihez, amelyeket eddig sem az adóegyenérték teóriája, sem pedig a teherbiróképesség alapján való adózás elmélete kielégitően meg nem oldott. A pénzügyi elméletnek az utolsó évek során elismerésre jutott ujabb iránya az adózás közgazdasági teóriáját szolgáltatja. Az adózás ennek értelmében közgazdasági jelenség, amely közgazdasági törvények uralma alatt áll. A közgazdaság az egyéni szükségletek, az állami gazdálkodás a kollektiv szükségletek kielégítését célozza, de mindkét téren egyaránt kell érvényesülnie annak a gazdaságossági elvnek, hogy a különböző szükségletek egymáshoz viszonyított fontosságuk arányában nyerjenek kielégitést. A nemzetgazdaság által produkált javak az adóztatás utján megosztatnak a kollektiv és az egyéni