Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 5. szám - A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének megalakulása

189 SZEMLE. A jogi oktatás reformja. A kultuszminiszter ur az egyik napilap számára hosszabb nyilatkozatot tett a jogi oktatás küszöbén álló reformjáról. Ez a nyilatkozat messzire túlnő a sablonos miniszteri nyilatkozatok keretéből, ugy, hogy szó nélkül mi sem mehetünk el mellette. Nem elégszik itt meg a miniszter ur az általa tervbe vett reformok — melyek mint nagyon jól tudjuk a jogi oktatásnak minden irányban való megszigorításában csúcsosodnak ki — egyszerű ismertetésével, hanem terveit a jog lényegének modern felfogásával támasztja alá. E részben nyilatkozata jogi és. közgazdasági tanulmányszámba jön. Abból indul ki ugyanis a miniszter ur, hogy ma már nem elég az élettől sokszor elvont jogi doktrinákat tanitani, hanem a jogi oktatásnak közgazdasági és államtudományi alapokon kell felépülnie. Minden kétségessé van téve és az egész jogi rendszer jogosságába vetett hit meginog, ha nincs közgazdasági, szociológiai és statisztikai, tehát államtudományi stúdiumokkal alátámaszt va, mondja szószerint a miniszter ur. Megérthetjük ebből, hogy nem pusztán adminisztratív jellegű (kötelező kollokviumok, vizsgarend szigoritása stb.), hanem lényegbe vágó és mélyreható reformokról van szó. Örömmel üdvözöljük a miniszter ur ez irányú törekvéseit, de viszont legyen szabad ama reményünknek kifejezést adni, hogy e téren mielőbb tetteket is fogunk láthatni. X.A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének megalakulása. Az utóbbi időben mind erősebbé válik annak felismerése, hogy a jogalkotás és a jogalkalmazás csakis akkor tölthetik be igazán feladatukat, ha a közgazdasággal való kapcsolatuk mipél intenzivebbé válik. A jogtudomány régi hajléka, a Magyar Jogászegylet eddig a jogászság exclusiv testülete volt & igy a jogászvilágnak a Jogászegylet kebelében felvetett jogi kérdésekben a közgazdaság képviselőivel való érintkezése és kapcsolata nehézkes és hiányos volt. Ennek meggondolása vezette a Jogászegylet egyes tagjait — ezek között elsősorban dr. Kuncz Ödön egyetemi professzort — arra az eszmére, hogy a Jogászegylet kebelén belül oly intézményt kell létesiteni, mely a hiányzó kapcsolatot létrehozza. Ily módon jött létre külön szakosztályként a Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézete, amelynek megalakulását a Jogászegylet 22/a. |-a tette lehetővé. E §. fontosabb rendelkezései: A Jogászegylet kebelében külön szakosztályként működik a Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézete (németül: Institut des Ungarischeu Juristenvereines für Wirtschaft und Recht; franciául: Institut Hongrois d'Études Économiques et Juridiques; angolul: Hungárián Institute for Economic and Juridical Research). Az Intézet feladata a Jogászegylet céljának keretében: tanulmányozni a magyar közgazdasági élet és a jogalkotás összhangzatos feljesztésével kapcsolatos gazdasági és jogi kérdéseket; gondoskodni a magyar magánjogi, hiteljogi és egyéb gazdasági vonatkozású jogi alkotások tekintetében a külföld szakszerű és rendszeres tájékoztatásáról, rendszeres érintkezést létesiteni a belföldi és külföldi jogi és gazdasági szakkörök közt, főként külföldi szaktekintélyeknek előadás tartására meghívása és belföldi szaktekintélyek külföldre való meghívásának előmozditása utján; állandó érintkezést és kapcsolatot létesiteni és fentartani a közgazdasági élet és a jogalkotás összhangzatos fejlődésének előmozdítására és egységes irányítására hivatott intézményekkel.