Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 5. szám - A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének megalakulása

190 Az Intézet elnöke a Jogászegylet elnöke, pénztárnoka pedig a Jogászegylet pénztárnoka. Az Intézet tagjai azok, akik a Jogászegylet tagjai sorából az Intézet igazgatóságának felkérésére tagokul belépnek. Evégből a Jogászegylet tagjaiul közgazdasági szakférfiak is megválaszthatok. A tagok a jogászegyleti tagsági dijon felül, az Intézet céljára évi négy pengőt fizetnek. Az Intézet ülésein a Jogászletnek bármelyik tagja tarthat előadást és a tanácskozásokban is résztvehet; de szavazati joga csak az Intézet tagjainak van. • r Az alakulás előkészületeinek befejezése után az Intézet folyó évi április 19-én tartotta a Budapesti Ügyvédi Kamara disztermében alakuló ülését jogi és közgazdasági életünk előkelőségeinek részvételével. Dr. Szászy Béla elnöki megnyitójában kiemelte azt, hogy a jogalkotás nem lehet öncél, hanem célja csak az életviszonyok legmegfelelőbb szabályozása lehet. Az életviszonyokban a gazdasági vonatkozások mind nagyobb jelentőséghez jutnak és igy a jogász nem nélkülözheti a megfelelő gazdasági tudást. Ezt azonban csak a gazdasági élet tényezőinek felvilágositásai, az ezekkel való szoros kapcsolat révén remélheti. Ezek a meggondolások vezették a Magyar Jogászegyletet a Gazdaságjogi Intézet életrehivására. A Gazdaságjogi Intézet közvetitésével a Magyar Jogászegyletnek ezentúl nem jogász gazdasági szakemberek is tagjaivá válhatnak. Nagy súlyt vet ezenfelül a Gazdaságjogi Intézet a nemzetközi kapcsolatokra is, nevezetesen a külföldnek magyar gazdasági joganyaggal megfelelően ellátására és a külföld vonatkozó joganyagának rendszeres gyűjtésére. Korányi Frigyes báró, az Intézet tiszteletbeli elnöke felavató beszédében abból indult ki, hogy ma elsősorban a gazdasági erőtől és szervezettségtől függ egy-egy ország belső ereje és nemzetközi helyzete is. Amig azelőtt a nemzet egésze szempontjából is értékes gazdasági tevékenységet tulajdonképen csak az egyesek egy töredéke fejtett ki, ma alig van ember, aki ennek a tevékenységnek — ideértve a gazdasági életből keletkező jogviszonyok szabályozó munkáját is — közvetve vagy közvetlenül mindennapos részese ne lenne. A kapitalisztikus gazdasági rendnek egyik jellemvonása, hogy a gazdasági élet folyamatai mind szubtilisabb formákat kénytelenek keresni. Ez a körülmény a jogviszonyokat is olyan bonyolultakká teszi, hogy a jogtudomány a jogviszonyoknak a gyakorlati élet miriádnyi tényei között elvegyült összetevőit egymagában képtelen kellően elemezni. A jogi szabályozás céljait a jogtudomány gazdasági vonatkozásban csak akkor szolgálhatja igazán jól, ha társul veszi maga mellé nemcsak a közgazdasági tudományt, hanem a közgazdasági gyakorlatot is. A modern élettan ma már elképzelhetetlen a vegyész, a modern gazdasági jogalkotás nem lehet tökéletes a gyakorlati közgazdák közreműködése nélkül. Az ennek megfelelő együttműködést kivánja a Gazdaságjogi Intézet biztosítani abban a tudatban, hogy hiába emeljük fel szavunkat a szenvedély legmagasabb hangfokáig is, súlytalan marad egymagában; ellenben halk szónak is mind nagyobb súlyt ad, ha mögötte fejlődésképes gazdasági erő van. A felavató beszéd után dr. Heller Farkas egyetemi ny. r. tanár a Magyar Közgazdasági Társaság nevében üdvözölte a Gazdaságjogi Intézetet, mint fiatalabb testvért, aki más oldalról közeledik a Magyar Közgazdasági Társaság kitűzött céljai felé. Papp József, a budapesti Ügyvédi Kamara elnöke kiemelte, mennyire büszke a kamara arra, hogy mint a gyakorlati jogászok testülete, már évtizedekkel ezelőtt hajlékot adott