Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 5. szám - A bérleti viszony megszüntetésének jogi hatásai. Válaszom dr. Staud Lajos a m. kir. Kuria ny. tanácselnöke cikkére

184 Hiegfelelő elhelyezése biztosítva van", felesleges a második mondat, mert az kétséges nem lehet, hogy az ajánlott szöveg első mondata az ítélet feltételességét jelenti s ha az ítélet feltételes, nem kell a végrehajtást is külön még feltételessé tenni. A második mondatot pedig, ha — amint ez valószínű — a eikkiró csak azért vette fel, mert azt a rendelet megkívánja, akkor máris érezhetővé válik, hogy a rendelethozó nem feltételes Ítéletet akart, hanem csak a végrehajtás elrendelésének állított felfüggesztő feltételt. Nem fogadhatom el a cikkíró által ajánlott szöveget azért sem, mert sem a felmondásból, sem a rendeletből nem tűnik ki, hogy a bérbeadónak meghatározott időpontig kellene a bérlő elhelyezését biztosítania. III. Hogy nézetem kellőképpen megvilágítsam, vegyük alapul azt az esetet, amidőn a 13. §-ra alapított felmondást a bérlő elfogadta.* Mi lesz a jogi helyzet? A felmondásban kitett időpontban a bérleti jogviszony megszűnt s minthogy a felmondással egyidejűleg a bérbeadó a bérlő megfelelő elhelyezését is, mint kötelezettséget magára vállalta, beáll a bérbeadó teljesítési kötelezettsége is. Azáltal, hogy a bérbeadó a bérlő elhelyezése biztosítására tett kötelező igéretét a bérlő elfogadta, a felmondás elfogadásával egyidejűleg, a felek között a megszűnt bérleti jogviszony helyébe más jogviszony jött létre, melynél fogva a bérbeadó kötelezettségét teljesíteni: a bérlőt megfelelően elhelyezni tartozik. A bérlő a bérbeadót e kötelezettsége teljesítésére perrel is kényszeritheti, feltéve, hogy addig bérelt lakásának felcseréléséhez érdeke fűződik s a joggal való visszaélés ténye meg nem állapitható. Ugyanez a jogi helyzet akkor is, ha a felmondás érvényességét bírói ítélet állapítja meg. Ebben az esetben is a bérlő keresetet indíthat, nézetem szerint, a bérbeadó ellen, hogy más lakásban való megfelelő elhelyezését biztosítsa, természetesen szintén csak akkor, ha a más lakásban való elhelyezéshez érdeke fűződik, mert egyébként' keresete joggal való visszaélés megállapítása mellett esetleg elutasittatnék. Nem kell azt gondolnunk, hogy a bérlőnek ne fűződhetnék érdeke ahhoz, hogy más lakásban elhelyezkedjék, mert talán mondanom sem kell, hogy a bérlőnek számtalan esetben érdeke lehet, hogy ne legyen kitéve — mondjuk az esetleg fennálló feszült viszonyra való tekintettel — a bérbeadó kellemetlenkedéseinek, a házmester zaklatásainak, s hogy ne legyen bizonytalan helyzetben a tekintetben, hogy vájjon melyik pillanatban — télen vagy talán nyaralási idejében, mikor lakhelyétől távol van — kell költözködnie s magát az ezzel járó kellemetlenségnek kitennie. Nem lehet tehát apodiktikusan kijelenteni, hogy a bérlőnek nem fűződik érdeke ahhoz, hogy a végrehajtás elrendeltessék. Már pedig a végrehajtás elrendelésének feltétele az, hogy a bérlő más lakásban való megfelelő elhelyezése biztosítva legyen, nincs más mód tehát az elhelyezés biztosításának kikényszerítésére, mint a külön per, mert hiszen ezt a végrehajtás során nem követelheti. * Ilyen esetben ugyanis az ítélet vagy az ítélet végrehajthatósága feltételének kérdése a tiszta látást nem zavarhatja s igy kikapcsolódik annak a kérdésnek elbírálása, hogy vájjon az ítélet feltételes-e, vagy csak a végrehajtásának van feltétele, mert az elfogadott felmondás esetiben nincs itélet s igy a feltételesség kérdése nem zavarhat.