Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 4. szám - Concha Győző
158 Csekey nagy íigyelemremeltó és értékes munkája ezt az alkotmányfejlődést teljes mértékben felöleli, de nem. az egyes reformok chrouologikus felsorolásának és ismertetésének az útvesztőin vezet el a mai észt alkotmány megismeréséhez, hanem — és nagyon helyesen — rövid törté, ueti bevezetés után az alkotmány alapköveit és alapelveit boncolgatja és az észt alkotmány rendszeres tárgyalásának a keretében mutatja be az alkotmányfejlődés egyes mozzanatait s világit rá a fejlődés irányára és okaira. Eközben értékes összehasonlításokat tesz az észt alkotmány és Európa többi modern köztársaságainak alkotmányai között s ezzel az észt alkotmány rövid, de tömör és eleven rajzát ugy az érdekesség, mint a tudományos jelentőség szempontjából is gazdagitja. Észtország két ideiglenes alkotmány (1918, 1919) után jutott el végleges alkotmányához, amelyet az 1919-ben összeült alkotmányozó gyűlés 1920 június bő Í5-én hirdetett ki az észt köztársaság alaptörvényeként. Észtország alaptörvénye ép oly merev ulkotmány, — állapit ja meg Csekey, amidőn az észt alaptörvény alapelveit fejtegeti — mint a többi modern demokratikus államok alkotmánya. Megváltoztatása esak analitikáit többség és referendum utján történhetik, sőt a reform kezdeményezése is 25.000 választópolgár alairásához vagy az országgyűlés javaslatához van kötvo és az alaptörvényt megváltoztató határozat esak abban az esetben érvényes, ha a köztársaság választópolgárainak legalább a fele résztvett a szavazásban. A demokratikus gondolat szinte vörös fonálként húzódik az alaptörvény minden egyes rendelkezésén keresztül. A nép részvétele neinesak a törvényhozásban, hanem az önkormányzat utján a végrehajtás, sőt a birói hatalom körében is a legnagyobb mértékben biztositva van, s ez utóbbi terén az állam legfelsőbb bíráinak a parlament által való választásában csúcsosodik ki. Az észt alkotmány legérdekesebb jellegzetessége, hogy az államfői intézményt tulajdon.képen nem ismeri. A végrehajtó hatalom a köztársaság korhiányának a kezében van, amely a parlament által választott és a parlamenti kormányrendszer elvei szerint a parlamentnek felelős kollegiális testület. Elnöke a „Riigivanem'1, az állam legöregebbje (Staatsaltester) elmet viseli s csak reprezentatív vonatkozásokban tekinthető valódi államfőnek. A törvényhozásra az egykamara rendszer szerint alakult országgyűlés hivatott, amelynek jogköre azonban a kormány és a legfelsőbb biróság tagjainak a megválasztására is kiterjed. A biróságok viszont, amerikai mintára, jogositva vannak a törvények alkotmányszerüségét is felülbírálni. Az önkormányzat, amely a Baltikum törzsi autonómiájának történeti előzményeiből virágzott ki, a lehető legszélesebb mértékben érvényesül; a kisebbségek önkormányzata tekintetében pedig az észt alkotmány a világon teljesen egyedülálló lehetőségeket nyújt. Mivel közvetlenül a világháború befejezése utáni idők méhében született, ezeknek az időknek a bélyegét erősen magán viseli és sokkal inkább a forradalmi ideák hatása alatt áll, mint a későbbi alkotmányok. Határozottan radikálisan demokrata jellegű. Felépítésénél ugyan mintául szolgáltak a-modern demokratikus államok alkotmányai is, de e behatások melleit is sajátos egyéni karaktert nyert. Merevsége mellett is egyszerű és fejlodésképes. Az észt köztársaság alaptörvényének általános jellemzése után Csekey a szokásos hármas felosztás (nép. terület, főhatalom) keretében az észt alkotmány részletesebb és rendszeres ismertetésére tér át. Az észt főhatalmat is az egyes főbatalmi ágak (törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás) szerint különválasztva mutatja be. Ennek a tárgyalási rendszernek a keretében nem az a cél vezeti, hogy az észt alkotmányjogot minden részletében és teljes pontossággal irja le, hanem inkább az észt alkotmány sajátszerűségét s az egyes fejlődési fázisokra okot szolgáltató alkotmánypolitikai vontkozásokat mélyíti ki. Ez azonban a. feldolgozásnak, mivel a munkához függelékként a legfontosabb alaptörvények teljes szövege is csatolva van, csak érdemeként könyvelhető el. E helyen a megle-