Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Concha Győző

158 Csekey nagy íigyelemremeltó és értékes munkája ezt az alkotmány­fejlődést teljes mértékben felöleli, de nem. az egyes reformok chrouologi­kus felsorolásának és ismertetésének az útvesztőin vezet el a mai észt alkotmány megismeréséhez, hanem — és nagyon helyesen — rövid törté, ueti bevezetés után az alkotmány alapköveit és alapelveit boncolgatja és az észt alkotmány rendszeres tárgyalásának a keretében mutatja be az alkotmányfejlődés egyes mozzanatait s világit rá a fejlődés irányára és okaira. Eközben értékes összehasonlításokat tesz az észt alkotmány és Európa többi modern köztársaságainak alkotmányai között s ezzel az észt alkotmány rövid, de tömör és eleven rajzát ugy az érdekesség, mint a tudományos jelentőség szempontjából is gazdagitja. Észtország két ideiglenes alkotmány (1918, 1919) után jutott el vég­leges alkotmányához, amelyet az 1919-ben összeült alkotmányozó gyűlés 1920 június bő Í5-én hirdetett ki az észt köztársaság alaptörvényeként. Észtország alaptörvénye ép oly merev ulkotmány, — állapit ja meg Csekey, amidőn az észt alaptörvény alapelveit fejtegeti — mint a többi modern demokratikus államok alkotmánya. Megváltoztatása esak analitikáit több­ség és referendum utján történhetik, sőt a reform kezdeményezése is 25.000 választópolgár alairásához vagy az országgyűlés javaslatához van kötvo és az alaptörvényt megváltoztató határozat esak abban az esetben érvé­nyes, ha a köztársaság választópolgárainak legalább a fele résztvett a szavazásban. A demokratikus gondolat szinte vörös fonálként húzódik az alaptörvény minden egyes rendelkezésén keresztül. A nép részvétele nein­esak a törvényhozásban, hanem az önkormányzat utján a végrehajtás, sőt a birói hatalom körében is a legnagyobb mértékben biztositva van, s ez utóbbi terén az állam legfelsőbb bíráinak a parlament által való válasz­tásában csúcsosodik ki. Az észt alkotmány legérdekesebb jellegzetessége, hogy az államfői intézményt tulajdon.képen nem ismeri. A végrehajtó hatalom a köztársa­ság korhiányának a kezében van, amely a parlament által választott és a parlamenti kormányrendszer elvei szerint a parlamentnek felelős kolle­giális testület. Elnöke a „Riigivanem'1, az állam legöregebbje (Staats­altester) elmet viseli s csak reprezentatív vonatkozásokban tekinthető valódi államfőnek. A törvényhozásra az egykamara rendszer szerint ala­kult országgyűlés hivatott, amelynek jogköre azonban a kormány és a legfelsőbb biróság tagjainak a megválasztására is kiterjed. A biróságok viszont, amerikai mintára, jogositva vannak a törvények alkotmányszerü­ségét is felülbírálni. Az önkormányzat, amely a Baltikum törzsi auto­nómiájának történeti előzményeiből virágzott ki, a lehető legszélesebb mértékben érvényesül; a kisebbségek önkormányzata tekintetében pedig az észt alkotmány a világon teljesen egyedülálló lehetőségeket nyújt. Mi­vel közvetlenül a világháború befejezése utáni idők méhében született, ezeknek az időknek a bélyegét erősen magán viseli és sokkal inkább a for­radalmi ideák hatása alatt áll, mint a későbbi alkotmányok. Határozot­tan radikálisan demokrata jellegű. Felépítésénél ugyan mintául szolgál­tak a-modern demokratikus államok alkotmányai is, de e behatások mel­leit is sajátos egyéni karaktert nyert. Merevsége mellett is egyszerű és fejlodésképes. Az észt köztársaság alaptörvényének általános jellemzése után Csekey a szokásos hármas felosztás (nép. terület, főhatalom) keretében az észt alkotmány részletesebb és rendszeres ismertetésére tér át. Az észt fő­hatalmat is az egyes főbatalmi ágak (törvényhozás, végrehajtás, igazság­szolgáltatás) szerint különválasztva mutatja be. Ennek a tárgyalási rend­szernek a keretében nem az a cél vezeti, hogy az észt alkotmányjogot min­den részletében és teljes pontossággal irja le, hanem inkább az észt alkot­mány sajátszerűségét s az egyes fejlődési fázisokra okot szolgáltató al­kotmánypolitikai vontkozásokat mélyíti ki. Ez azonban a. feldolgozásnak, mivel a munkához függelékként a legfontosabb alaptörvények teljes szö­vege is csatolva van, csak érdemeként könyvelhető el. E helyen a megle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom