Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Concha Győző

159 betűsen tömör összefoglalásból csak egynéhány tipikus, illetve sajátos jellegzetességet ragadhatunk ki. Az észt köztársaság alaptörvénye az egyház és az állam teljes elválasztását mondja ki. A hitoktatás' tehát ennek következtében még az elemi iskolákban is töröltetett a kötelező tantárgyak sorából. E rendelkezést azonban a keresztény néppárt agitációja következtében 1923-ban népszavazással megváltoztatták s a hitoktatás ma már az elemi iskolákban ismét kötelező, sőt a középiskolákban is rendes, bárha nem kötelező tantárgy. Az észl alkotmányban szabályozott szabadságjogok között a faji kisebbségek kulturális önkormányzati joga tarthat a legnagyobb érdeklődésre számot. Ez a kulturális önkormányzat tulajdonképen szociális önkormányzat. A köztársaság területén bárhol is lakó, de egy bizonyos faji kisebbséghez tartozó állampolgárok nemzeti kultúrájuk védelmére és fejlesztésére alakított közjogi korporációja, mely hathatós és erősen garantált jogokkal van felruházva. Az észt országgyűlésnek 100 tagja van. A képviselőket három évre általános, egyenlő, közvetlen, titkos szavazati jog és az arányos választási rendszer alapján választják. A nép közvetlen részvétele a törvényhozásban a törvónykezdeményezés és a széleskörül referendum utján sokkal tágabb teret nyer, mint bármely más modern demokratikus köztársaságban. De a parlament, mindamellett tulajdonképen mindenható, mert azáltal, hogy a kormányt a parlament választja s az neki felelős, a főhatalmi ágak elválasztása nem érvényesül. A kormány csak végrehajtó szerve a parlamentnek s mivel nincs olyan szerv, amely a parlamentet feloszlathatná, a parlamentnek ipso iure, népszavazás utján való feloszlatása pedig nagyon nehéz és komplikált eljáráshoz van kötve, a parlament hatalmának majdnem csak liktiv határai vannak. Emiatt bizonyos politikai körökben már fel is merült az a kivánság, hogy szükség volna a törvényhozó és végrehajtó hatalom között az egyensúly helyreállítása céljából a. tényleges államfői hatalomra. Az állam legöregebbje, mint államfő, csak a nemzetközi jog szempontjából tölt be monokratikus jellegű tisztet, belügyekben azonban még a szokásos miniszterelnöki jogkörrel sem rendelkezik, mert az észt kormány a kabinéi kollegiális tipusát testesiti meg, melyben a miniszterek teljesen egymás mellé Aannak rendelve s igy előfordul igen gyakran az is, hogy a kormány tagjai egymás ellen szavaznak.* Az arányos választási rendszer a kormány választásánál is érvényes lévén, egy állandóbb jellegű kormány megalakítása máskép, mint koalíció utján, alig lehetséges. Emiatt a parlamentarizmus betegségei még fokozottabb mértékben jelentkeznek s az észt parlamentarizmus csak színleges parlamentarizmusnak tekinthető. Csekey, aki az észt jogrendszer ismertetése és feldolgozása körében már eddig is igen nagy érdemeket szerzett, ezzel a, munkájával is komoly szolgálatot fett a tudománynak. Aki a modern demokratikus államok alkotmányának a kritikájával vagy a parlamentarizmus uapirenden levő válságával kíván foglalkozni, igen sok értékes adatol találhat a Csekey könyvében. A munkához csalóit függelék, az észt köztársaság alaptörvényével együtt, tizenkét alkotmányjogi szempontból Contosabb törvény teljes szövegét is közli. Zsedényi Béla ár. Megjelent dr. Kovács Marcel „Polgári Perrendtartás Magyarázata" //. leadásának hetedik füzete. Ez a füzet a mulasztásról, az igazolásról és ellentmondásról, a peres eljárás Félbeszakadásáról és felfüggesztéséről, valamint a fellebbezési eljárásról szóló 440—520. §-okat tartalmazza, amely anyag az első kiadás 120 lapjával szemben 156 lapra terjed. Teljesen át van* Közelebbről Csekeynek e kérdésről bővebb tanulmánya jelent meg „Die rechtliche Stellung des estnischen Staatsáltesten" cimmel a Zeitschriff für bffenllichen Recht 2. számában Bécsben és a Modern/ Stát című államtudományi folyóirat 2. számában csehül Prágában.