Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Concha Győző

1ÍQ A 18 tanulmány nem szorul bemutatásra és uj dicséretre. A szakemberek előtt mindenik régi jó ismerős. Annak idején nagy élvezettel és lelki haszonnal olvastuk őket. De őszinte örömmel mondhatjuk el, hogy ujabb olvasásuk ma is s azoknak is, akik először olvassák azokat, a legmagasabb szellemi élvezetet és tanulságot jelenti. Mint a kötet cime kitűnő jellemzéssel mondja, hatvan év tudományos mozgalmait látjuk megelevenedve magunk előtt, ha ezekbe a mesteri értekezésekbe, e remekbe készült tanulmányokba beletemetkezünk. Az első, bevezető nagy tanulmánnyal ott érezzük magunkat az uj alkotmányos élet hajnalán, amikor a tetszhalálból talpraállott s megifjodott magyar állam megkezdi kiépiteni a modern alkotmányos államgépezet legfontosabb gyakorlati intézményeit: a független királyi biróságok rendszerét s a modern közigazgatási szervezetet. Concha Győző, az egyetemi tanulmányait éppen akkoriban elvégzett s külföldi tanulmányútjairól hazatért fiatal tudós lángoló lelkesedéssel és becsvágygyal áll sorompóba e nagy reformmunka tudományos alapproblémáinak kidolgozására. A tud. egyetem jogi karán kitűzött pályakérdés, a municipális rendszer jelen állásáról Európában, az első kitűnő alkalom tehetségének és nagy felkészültségének bemutatására. A 112 oldalra terjedő nagy tanulmány, mely a tud. egyetem koszorúját elnyerte, a leglelkiismeretesebb és alaposabb s emellett világos és élvezetes bemutatása az angol, a francia, a spanyol, a belga, a német és az orosz önkormányzat akkori állásának. E szép tanulmány nemcsak ismertetés, de a pompás kritikai megjegyzések és az előrebocsátott tájékoztatás az önkormányzat lényegéről, melyben a saját nézőpontjait vázolja, ma is aktuális és a legbecsesebb útbaigazítás az önkormányzat fogalmának és jelentőségének a helyes megértésére. Az önkormányzat lényegét, amint ezt később élete íoművében, a Politika I. kötetében oly mesterien kiépiti, már ebben az első tanrümányában is abban látja, hogy az a nép adminisztrációja a magába zárt és mechanikus bureau helyett, vagyis „a nép életteljes közreműködése a központtól függő gépies államhivatal helyettesítésére." Ugyancsak már itt rámutat a fiatal tudós, hogy az önkormányzat jelentősége nem az, hogy az alkotmány egyik garanciája, ez csak közvetett hatása az önkormányzatnak, „az általa kölcsönzött erő, önállóság, edzettség, melyet a népek más téren sikerrel használhatnak az alkotmányt veszéllyel fenyegető törekvések ellen." (28. 1.) Bölcs tanitás, melynek igazát hazánk legujabbkori története eléggé beszédesen bizonyltja. Ugyancsak ma is megszívlelendő bölcs tanitásokat tartalmaz az állam fogalmával és létokával foglalkozó egyetemi professzori Beköszöntője 1872-ben, az akkor megnyílt kolozsvári uj tud. egyetemen. Ez a nagyszerű tanulmány a Concha